Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.16.a/9)
1984-01-31
» l- 6 -A GMK-ek megalakulásának egyik indítéka a vállalkozók részéről változatlanul a nagyobb jövedelem szerzés reménye. E mellett azonban egyre erősödik az alkotásvágy kielégítésének, a felhalmozódott szakmai tapasztalatok hasznosításának, a szakmai ismeretek bővítésének előtérbe helyezése. Alaptevékenységüket a vállalatok számára gazdaságtalan, illetve szűk kapacitású területekre terjesztik ki. Szükséges eszközeik általában személyi, vagy közösségi tulajdonúak, esetenként a tárgyi feltételeket, /gép, műszer, stb./ bérbe veszik /pl: ESPO/. A munkaellátottság terén kedvezőbb helyzetben vannak azok, /1PAR0RG, Generál Ep./ akik vállalattal tudnak szerződést kötni. Mások sokszor szembe találják magukat a VGMK-kal. Az Ipari Au-, tomatilca esetében a vállalat a dolgozóiból álló GMK tagjait hátrá- K —^ nyoa helyzetbe hozta a béremelésnél, mondván, hogy a másodállásból származó jövedelmük magas. A létszámról és jövedelemről ad tájékoztatást a 3^a. táblázat. A tagok között a ténylegesen végzett munka arányában történik a jövedelem elosztás A képviselők egy kivételével /ESTO 5' 7/ nem kapnak munkájukért külön juttatást. A tapasztalatok szerint a bruttó órabérek általában 9o-12o Ft között változnak. A munkaközösségek működését fennállásuk óta, az Iparorg kivételével /SZTK ellenőrzés/ nem ellenőrizték, A "busás jövedelmek" mítosza a GMK-ek vonatkozásában is szertefoszlott, de tény, hogy a VGMK-k kapcsán felvetett problémák - a munka ^ nélkül szerezhető jövedelem kérdése, egyazon munkáért különféle bér, a költségből fizetett bérek lehetősége, a szabadidő csökkenésének következményei, - változatlanul foglalkoztatják az embereket. A köztudatban nincs kellően tisztázva az új vállalkozási formák - ezeken belül elsősorban a két gazdasági munkaközösség - ideológiai, politikai, gazdaságpolitikai helye, szerepel a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában, ezért a véleménynyilvánítás sokszor szubjektív és az befolyásolja alapvetően, hogy a véleményalkotó ".kívülről" vagy "belülről" látja e a jelenséget. Vizsgálatunk során azt állapítottuk * meg, hogy a pozitív vonások kerültek előtérbe. Ezek lényegében megegyeznek a VGMK-k esetében észleltekkel, kiegészülnek viszont a vállalt munkáért és egymás munkájáért érzett nagyobb felelősségtudattal. Gondot jelent a főállásúak számára a párt- és tömegszervezetekhez ./. \ { M V ■■ _________________ _____ w „ I 7 i■ ■ r - 11 yy " *^r-----------—■— — • 1
