Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.16.a/9)
1983
ip "\- 2 " | Egyes alapszervezetek ritkábban, más alapszervezetek gyakrabban hoznak határozatokat és hasonlóképpen a határozatokra való visszatérés is a PB szintjétől lefelé haladva vészit rendszerességéből. A határozatok nyilvántartása a PB és a Párt Végrehajtóbizottság szintjén meg van, ugyanakkor az alapszervezeteknél már nincsen. Kedvezőnek tekinthető, hogy a pártszervezet egészében kevesebb határozat születik, mint a XII. Kongresszust megelőző időszakban, igy ezek a végrehajtásra nagyobb figyelmet tudnak fordítani. 198o. óta működő Instruktor! rendszer a határozathozatali munkára is pozitív módon hat. A Pártbizottság irányító tevékenysége az alapszervezetek vonatkozásában alapvetően az instruktor! rendszer és a rendszeres titkári es reszorton értekezletek utján jut örvényre. A 9 fős VB minden egyes tagja egy-egy alapszervezet instruktor! teendő;! I; is ellátja. /Az instruktorok egy-kót évenként cserélődnek, ami kifogásolható. Ilyen rövid idő nem elegendő ahhoz, hogy a területet megismerve, aktív szerepet is tudjanak játszani az alapszervezeti munka életében./ A VB üléseit rendszeresen három hetenként tartja. A VB üléseket, kövein napon rendszeresen megtartják a titkári értekezleteket. Hasonlóképpen rendszeresek és havonta kerülnek megtartásra az ngitprop és szervezőtitkár! értekezletek is. A reszorton értekezleteknél ügyelnek arra, hogy párhuzamosságok ne keletkezzenek, és mindenütt az arra a területre vonatkozó információk közlése történjék meg. A többi reszort-területen általában negyedévenként tartanak megbeszélést. Az alapszervezetek 5-7 tagú vezetőséggel működnek. Az alapszervezetek taggyűlései, valamint vezetőségi ülései is j’pud-. szeresek. A taggyűléseket 1-2 havi gyakorisággal, illetve évenként 7-9 alkalommal tartanak. A vezetőségi ülések meghatározott munka terv alapján, általában havonta kerülnek megtartásra. A párttagok akt:!vitása megállapítható módon csökkent. Az aktivitás csökkenésében a legfontosabb befolyásoló tényező az a változás, amely társadalmi életünkben, az életmód, az életkörülmények változásában következett be. Nagyon sokan vállalnak többletmunkát, és az emberek általában anyagiasak lettek. Az emberek a korábbinál zártabbak, ke- 1 vesebbet beszélnek önmagukról, és kevesebb figyelmet fordítanak egy-TilO.nJ -í nJ • ^ A. párttagság különösen azokra a napirendekre készül fel, amely a vállalati jövedelmezőség, érdekviszonyok, a saját életkörülményeinek alakulására hat ki, vagy azzal van kapcsolatban. Ezeken a napirendeken megfelelő aktivitás is tapasztalható, egyéb más napirendek esetéljen az aktivitás lényegesen kisebb, esetenként előfordulnak olyan —» ' " . mm- m • — ------------------mm* — mm ■ ■ r —l JL— ■■ —i'j ^
