Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/9)

1979-03-27

^

'-SSMÍSB® ♦ • iS%P

|1 - I % i ■

í- 6 -4. / Nyereség, alapképzés, pénzügyi helyzet

A Központi Bizottság célkitűzései a beruházások bizonyos mértékű visszafogásával és mérsékeltebb életszinvonalnövekedéssel számolnak.

Ezt a célkitűzést nyilvánvalóan csak megfelelő gazdasági szabályzókkal lehet elérni. Az uj gazdasági szabályzók egyértelműen a képződő alapok relativ csökkenését célozzák. Kevesebb nyereségből kevesebb fejlesztési alap és kisebb részesedési alap képezhető.

/

Részben ettől várják a jelenleg kiegyensúlyozatlan beruházási piac javulását. A képződő kevesebb fejlesztési alap, kevesebb beruházást L

^ tesz lehetővé. Ez egyértelműen csökkenti a kivitelező vállalatokra

háruló nyomást, illetve csökkenti a beruházásokkal járó elkerülhetetlen importnövekedést is. E kedvező hatás mellett a vállalatok pénzügyi helyzete nehezebbé vált. A nyereség, illetve a fejlesztési alap csökkenése a megkezdett beruházások folytatásához^,a saját forrás megteremtésénekilletve a felvett hitelek visszafizetésén^'7 nehézségeket pkoz.

A pénzügyCgoníáek^athidaló megoldásn^ker es és ér e, illetve az elképzeltnél nagyobb hitel igénybevételére kényszerítik a vállalatokat.

Pl., MKM, Magyar Édesipar

Valamennyiünk által ismert^ és a népgazdaság által szándékolt hatás, a gazdasági szabályzók<TűddokLtA5ja - vállalati szempontból ^ nézve - jövedelemcsökkentő^ buv><yoc?

! ' - |

Ezek közül a következőket lehet kiemelni:- A nyereségadó 4- %-os növelése,- a kötelező tartalékalap mértékének 25 %-ra történő felemelése,- a rubel szorzó változása,- tőkés szubvenció módosítása, /csökkentése/- anyagár váltó zókTx'- kedvezményes bérfejlesztési lehetőség csökkenése, illetve

• ugyanazon béremelés mellett magasabb progresszív adó,- állami támogatások mértékének csökkentése,

I ;- hitel- és kamatpolitika változása.

1

3