Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/8)

1971-06-24

r------------------------- i ■■ --^———' -I * . );;;JJk

I \ |i

Távlati célkitűzések kialakítását és ezzel összefüggésben a célkitűzések és eszközök összehangolásét indirekt módszerekkel átfogóan nem lehet megoldani.

A 2. és 3. pontban felsorolt feladatok lényegében a célkitűzések operatív végrehajtási szakaszába tartoznak.

Az operatív tervek fő arányainak megállapítása és a távlati célkitűzésekkel való összehangolása még indirekt úton kell történjék, az operatív tervek végrehajtása az a fázis, ahol a közgazdasági szabályozóknak kell elsősorban funkcionálniók.

Az említett meggondolások alapján biztosítva van a népgazdasági szintű iparfejlesztési célok megvalósítása, ugyanakkor a végrehajtási szakaszban a közgazdasági szabályozók automatizmusa a magas szintű vezetőket nagymennyiségű operátiv intézkedések kiadása alól mentesiti.

Hangsúlyoznunk kell azt a tényt, hogy a közgazdasági szabályzók nemcsak a gazdasági paraméterek teljesítésére vannak hatással, hanem a műszaki teljesítésre is.

Gazdasági mechanizmusunk rendszerében a kutatóbázisok jövedelme is a műszaki teljesítés függvénye, a közgazdasági szabályozókkal tehát elsősorban a műszaki teljesítést is beszabályozhatjuk, sőt azon belül orientálhatjuk a műszaki teljesítés különböző fázisait / pl. kutatási eredmények hasznosítása/.

Ha a közgazdasági szabályozókat a tudományos műszaki fejlesztésre alapozzuk, akkor eloszlatható az az aggodalom, hogy a közgazdasági szabályozók rontják a kutatómunka színvonalát, minthogy az anyagi érdekeltségi rendszer a kutatókat arra készteti, hogy az adott feladatot minél kisebb ráfordítással oldják meg, ez pedig a tudományos színvonal és a műszaki eredmény rovására