Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/8)

1971-06-24

-------------------------l m mmm ■ j> ■ ^ ■ ’ * - -üj» I ■( ■ |f í . ^ ii i ■' : 8 ne járjon a kutatási költségek: növekedésével. Egy ilyen megoldás elképzelhető pl. a nyereség adózására vonat­kozó szabályok módosításával. A kutatási ráfordításokkal ill. költségekkel kapcsolat­ban egyéb problémákkal is találkozunk. A problémák lé­nyege az, hogy a kutatási költségek összetétele, mérté­ke, a költségek fajtái eltérnek egymástól attól függően, hogy egyetemi tanszékről, akadémiai kutatóintézetről, önálló ipari kutatóintézetről, vagy pedig tröszthöz tar­tozó kutatóintézetről van-e szó. A különbségek gyakorla­tilag annyit jelentenek, hogy azonos munka elvállalásá­val kapcsolatban az egyes kutatóbázisok különböző hely­zetben vannak. Az egyetemek és az akadémiai kutató intéz­mények fenntartása részben, vagy egészben az állami költ­ségvetésből történik, ezenkivül amortizációt nem fizet­őn Ezeken a kutatóbázisokon tehát viszonylag alacsony a kutatás önköltsége. A vállalkozásszerűen működő önálló kutatóintézetek anyagilag már nehezebb helyzetben vannak, mivel teljes fenntartásukat a kutatási munkák vállalásá­val biztositaniok kell, és még nyereséget is kell reali­­zálniok. Költségvetésükben nem kis tétel az amortizáció. Legnehezebb helyzetben a tröszthöz tartozó kutatóinté­zetek vannak, melyek eszközlekötési járulék fizetésére is kötelezettek az amortizáción kivül. Köztudomású, hogy az ipari kutatóintézetek költségvetése az új gazdasági mechanizmusban nagy mértékben megnöve­kedett. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ma ugyan­annyi kutatási kapacitás magasabb áron vehető igénybe, tehát a kutatásra forditható alapoknak gyorsabban kel­lene növekedniük, mint amilyen mértékben a kutatási költségek nőttek, ill. továbbra is növekednek, hiszen a kutatási kapacitások egyébként nem bővíthetők.

Next

/
Thumbnails
Contents