Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/8)
1966-04-06
í- lo - 8 Van saoteés, hanem különböző oldalról megközelítve kell a kérdésekét leszögezni és ez nem jelenti azt, hogy déseket?k & partossáSrol» mert különböző módon közelitjük meg a kír-M'.^.öl,yi Lajos elvtárs: Kifejezi örömét, hogy ezt a konferenciát a kerületi pártbizottság megtartja. Erre véleménye szerint szükség volt" lPf?fZí* radSfe?zí aze^t is Dó, mert^a problémák közül sok egybeesik -aeS oapasztalatcserere is lehetőség nyílik. Másik megjegyzésem az hogy a tanszékek elnevezésén változtatni kellene, mert ez sok fogalmi zavart okoz, illetve a,cim nem fedi a tartalak. ’Ebben a dőlogbaf javaslom, nogy a Minisztérium intézkedjen. Megjegyzem, azon kívül hne-v A kertészet1 loiskolan ~ véleményem szerint ~ legalább olyan korszerűen xolyik, mint a szaktárgyak oktatása. Itt véleményem szerint nincsen lemaradás. Kom értek egyet azzal a megállapitással? hog? a maSizítt'j'nk^hh21?11? oktaka8a lemaradt az élet követelményeivel szemben. azt a ba^it. h°Sy az elet maradt le a marxizmus mögött. Szamomra nem érthető, hogyan értik azt a kijelentést, hogy bir' a^ólothPn61?^^ m?}yeke?-? maf?izmus kidolgozott, nem alkalmazzák H Lf?í?2k?í» aki tagadta a biológiában a szükségest e° a • Sok hibát latok abban, nogy az életben hagyták, hogy 111LVÍÍ^dlteS.éré^eSÜ1 áön‘ ?z történt az .értéktörvén^yel is. níÍd il0z°ra iel» bogy az esti egyetem egyik tankönyvében, illetve jegyzetében olyan elavult es tévés nézetek kerültek bele, melyeket a hallgatok megmosolyognak es ezt nagy hibának tartom. Ilyen jegyzetet nem szabadforgalomban hagyni, mert ezt tekintélyrombolónak tar- Vaa.eSy másik probléma is. Nagyon sokat beszélünk a szocializmus perspektíváiról es nem vesszük figyelembe azt a megváltozott helyzebet, mely kialakult egyes nyugati országokban a II. világháború óta. Kényes kerdesekkel sajnos nem foglalkozunk és ez nagy baj, AJiorszerüsitéssel^függ össze az is, amit rni más jelszóval egyéni óifenzivariak nevezünk. Sokat beszéltünk arról, mit is kell egyéni oíienzivanak nevezni, illetve mit kell alatta érteni. A jelenlegi ^ órakeretek, mint például nálunk a 90 óra, egy bizonyos határon túl nem teszi lehetove a korszerűsítést. Annak is örülnünk kell, ha az anyag vázát el tudjuk mondani, ’ Korszerűsítés esetén^talán fel lehetne emelni az egyetemi tanulmányok vegzesenekideget 5 evre, és akkor több órát tudnánk tartani. Felteszi meg^a kérdést, hogy ha egyenlő képzettségű embereket oktatunk, akkor miért van az, hogy az egyik egyetemen 12o órát adhatnak, mii a másikon csak 90 órát. kjzeminári'umokat például alig tudnak tartani. Végül az úgynevezett tudós kerdesre ad választ, A követelmények értelmében 35 évnél idősebbek nem lehetnek aspiránsok. Az, hogy az egyetemről kikerült fiatal oktatoknak adatik meg, hogy tudóssá képezzék magukat nagyon szép, de ez abölyzöb arra ösztönzi a fiatalokat, hogy ne a tudást gyarapítsák eloszor, hanem hogy minél előbb legyenek kandidátusok - pedig az elmeletben és az eleiben ez fordítva arányos. Előbb kell, hogy valaki tudós legyenfs aztán kandidátus. Saját példáját hozza fel, 30 éves koráig politikai pályán dolgozott, az y ev amióta az egyetemen van, hamar elszaladt és most az a helyzet, hogy nem biztosítják neki az aspirantura elvégzését, mert a korhatáron túl van. . / . ' )
