Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/8)
1966-04-06
—— ^ ------> J a, Jegyzőkönyv </^W az 1966. április 6-án megtartott marxista-leninista oktatók konferenciájáról. Szabados „Gábor elvtárs: Kanczler elvtárs a beszámolójában két olyan kérdést említett meg, amihez szeretnék hozzászólni. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a társadalom tudomány hogyan közelítse meg az egyetemen belül a szakmai tárgyak tanítását,'a másik kérdés a'társadalom tudomány aktualitása és problémái. Intézetünk az elmúlt félévben felmérést végzett, amelyben egy olyan kérdést tettünk íel, hogy a hallgatóság véleménye szerint mennyiben segítik a TT ügyek a szakmai kérdések jobb elsajátítását. Erre a kérdésre 85-88 % válasz volt olyan, hogy alig nyújt segítséget a szakmai kérdések^további megértéséhez, vagy semmi segítséget sem nyújt. A hallgatók ennek ellenére azt vallják, hogy a nevelésen túlmenően nyújtson segítséget a szakma jobb elsajátításához. Le kell ^ vonni a tanulságot és közelebb kell kerülni a szakma jobb elsajátításához a szakmai filozófia további megértéséhez és erre kell összpontosítani a fő erőnket, hisz a nevelésnek ez egyik kulcs kérdése. Mert az oktatóknak elsősorban a szakmai kérdések felé való közelítéssel lehet a hallgatóság közelébe kerülni, meg kell velük szerettetni a tárgyakat. Én úgy gondolom, hogy a pol.gazd. feladata, hogy az egyetem jellegét jobban vegye figyelembe. Különösen fontos ez a mi egyetemünkön, de ezen túl a gazdasági képzés a két legnagyobb karon. Nálunk 5 év alatt el lehet végezni az egyetemet. Az általános vagy építész karon összesen 165 órát kell tartani, 12o pol.gazd. és 45 ágazati pol. gazd. Ez azonban még óraszámban is igen alacsony. Ezt összehasonlítottam a szocialista vagy kapitalista országgal, pl. USA-val, s megállapítást nyert, hogy kétszer ennyi az óraszámuk, Lengyelországgal állunk óraszámban azonos szinten. A profllirozás kérdése: itt már jobb a helyzet, főleg mindkét oldalon, de esen túl még nem. jutottunk. Az a véleményem, hogy a fő figyelmet mérnök vonatkozásban arra kell összpontosítani, hogy a mérnökök a gazdasági életben, a gyakorlatban fognak dolgozni és a pol. gazd. feladata, hogy ezt a képzést kialakítsa, mert különben majd/ nem tudnak lépést tartani a gazdasági gyakorlattal. Pol. gazd. oktatás több szocialista országban történik. Én ezt két részre osztanám: 1. / a1aptanfolyam 2. / felsőbb fokú speciális tanfolyam. Ennek volna a feladata, hogy az egyetem jellegét megfelelően figyelembe vegye. Akkor megoldott lenne egyrészt az eddig meg nem oldott kapcsolat, ami a pol.gazd.-ot a többi szaktantárgyaktól elválasztja. Ezáltal lehetőséget.adnánk , arra^is, hogy a hallgatók felsőbb szinten kapják a képzést. Erre tettünk kísérletet, de nagyon fontos feltétele nálunk, hogy a tanszék önálló személyzete, az egyetem jellegének megfelelően válassza meg a kutatási témákat, s akkor ezen a szinten eredményt érnénk el, de koránt sem eleget. Építőiparban speciális tanfolyamot tudnánk indítani. Közlekedésből születhetnének disszertációk, de ezt tovább kellene erősíteni. Úgy látom, hogy ez a profilirozás fő feltétele, és a hallgatókhoz való közelebbkerülésnek is. IS. _ rí****"' f ~~ " ~
