Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.16.a/8)
1960-09-22
> * I <- 8 - ' « füág egyszer kiemelem azt a kérdést, amit nagyon helyesen emlitf ttek meg az elvtársak, hogy rém szabad oaak a mai ál lpotokat fi: yeloinbe vermi, hanem a mai állapotok elemzése alapján nekünk azt kell célul tczni, hogy a mai ál lapotokat fejlesszük. Nekünk egyértelműén meg kell értetnünk mindenkivel akit illet, hogy azokat az eredményeket amiket az életszínvonalban elértünk, azokat meg akarjuk t rtani és életszínvonalat azzal, hogy létszámot növelünk és úgy növeljük a termelés volumenét, nem lehet tartani. Nagyobb él '.-.-t színvonalat őseik a termelés minőségének emelésével és a t rmeiéa fokozásával lehet elérni. Est nagyon komolyan Kell verni. Sokat szidtuk a régi gazdasági v zetést, mert meghirdette az 5 éves tervben a nagy volumen növelést . és életszínvonal emelkedést, de csak az egyiket val *sitoi«ta meg, mert az életszínvonal omeledést nem valósították meg. Már nincsenek itt a régi módon vezető emberek, nem kapnak szót, vagy nincs módjuk befolyásolni a dől-okát, tehát ha most mége yszer ilyen helyzetbe ke"ülnénk nem okolhatnánk mást, csak magunkat. Ezt kell mindenképen szem előtt tartani. Ha ez i,y lesz, akkor hozzá fogunk annak a szemléletnek a kial ki tájához, ami ma itt nagyon biztat* képet nyújt. Azok az emberek, akikkel együtt dolgozunk, ne azért oldajanak meg feladatokat, i.ert utasítottuk őket, hanem tudják, hogy mit jelent ez a népgazdaság érdekeinek. A másik kérdés amit le lehet szögezni az, ami a termelékenységi mutatóvá]. kapcsolatban felmerült. Többen felvetették az őrtékmutató, a termelékenységi értékmutató és a termelékenységi naturális mutató problémáját, gyszóval óvnak bennünket, hogy misztifikáljuk a terme- 15k> nyseg és létszám arányát, ahogy ezt most mérjük. (Jogos ez, de mi Kem is latunk rá ilyen alkalmat, f’irálunk most ez a mutató, amit most itt szemelőtt tartunk a kétharmad és egyharmad. Itt azt nézzük emelkedik-e a termelékenység és oaökken-e a létszámarány. Véleményünk szerint az egyes üzemeknek belső tartélékok feltárása szempontjából igen konkrét mutatókat kell alkalmazni. K nélkül nam lehet konkrétan tervezni a termelékenységet, f/.i azért nem mérjük ezeket a Iliászomat elsősorban, mart ha a konkrét mutatók alapján tényleges termelékenység f'ö fejlődés van, akkor ennek az értékmutatónál is kell jelentkeznie. Itt van a bázis kérdése, "i szeretnénk őzt úgy alkalmazni, hogy a lazaságokat elkerüljük és mi konkrétan nézzük ezt a kérdést és Így is kívánjuk a jövőben is vizsgálni. Amikor ogy üzemmel beszélünk, akkor az üzem saját mutatójához viszonyítva akarjuk és fogjuk végezni az egyes I üzemok elbírálását. Másik dolog az, hogy miért tehetjük mi azt meg, | hogy ilyen alapon értékeljük az üzemeket. Azért mert mi feltétlen l bizalommal vagyunk, különösen akkor, amikor uzt látjuk, hogy egy nyelven beszélünk. Bizalommal lőhetünk egymással szemben és azt szeretnénk, ha ilyen szel lemben történne az üzemi tervek kialskitása, hogy ne titkoljuk el egymás előtt a tartalékokat. Szeretnék itt egy megjegyzést tenni. Az utóbbi években helyesen beszélünk az anyagi ösztönzésről. Még nem oldottunk meg egy sor dolgot, de az anyagi ösztönzés mellett még van politikai öntudat is. Ha nem ■ tudunk ebben a pillanatban okosabb mutatót kitalálni, azért azt a régi az igazán kommunis a iri*dazort, amit a politikai felvilágosító és gazdasági szervező munka jelent, azt ne vegyük igénybe é3 ezzel ne tudnánk ezen a téren eredményt elérni. Ahol politikai munkával párosi— ———— —^-----------------
