Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/7)
1959-11-25
-------------------------------------- , ''' m 4. & engedély megvan, mégpedig úgy, fogy az eddigi Bsazes beruházási ^S^aracmmak, ha azonban páns: no a lösz, az engedélyt el fog- Jak megint vooni, kori ©iihez László olvtáro segítségét* ^ ká m °í 52 *SfrtS31 a JÍ:aÍPítf'ríura ne:a 'tokinti produktív munkának• A prototipua gyártás kiemelve a gyárakból 6s kutatóintózetben végezve, megfelel a temelő munkának. Ha ezt nem kutatóintézetben végeznék, a termelő munka veszne ©1 a gyárfean* z21,.,^bC4,^a —■jjfezőgag.dasági Q-épkisérloti Intézet. A műszaki fejlesztés, technikai fejlesztés alapja a nagyobb arányú ssellsmi beruházás* A külföldi példák ia azt mutatják, ha komoxy eredményeket akfti-nak elérni, 3 1 Hogy ©a megtérül, erre néhány példát mond, Luáp?i1írb0rí,7fÓ10. traktor átalakítása kb. 000 szór forintig0 kerül az államnak, A már átalakított traktor mennyiség az ossz traktor állománynak 10 $~át jelenti, es évi 3-6 milliSL wgtakaritást jelent. Két év alat£ megtérül a ráfordítás ás°8 év aulvs. tiszta hasznot hajt, Ugyanez a helyzet a gyttmölester iHGs a t6bbart a3.kalmazott gépeknél. Evenként kb 4 millió forint megtakarítást jelent munkabérben.' Ab, a második óv közepéig a szükséges beruházás megtérül. A széna-betakarítás gépesítése 120 ezer forintba került, B®oslés szerint ez évi 10 millió forint megtakarítást jslent, két év alatt megtérül a beruházási költse ,, fSikíwúVolna, bizonyítani, hogy a szellemi beruházás ta©gtérül a mi viszonyaink között is, Az^eliault hetekben tanulmányozták a pártkongresszus téziseit. Az., lehot megállapitaid, hogy özekben nem szereivel főhelyen a ssellétal beruházás kérdése. Lehet, hogy varrnak még fontosabb megoldandó problémák, ük és nem ezt állítják a homloktérbe, de szükséges lenne ennuk az alapjan még ebben az időszakban megvetni, hz azt jelöntené, hogy a kutató kádérképzést alapvetően rendezni kell, Ez fontos elvi kérdés. Kisebb konkrét javaslat felmerült az aspiráns képzéssel kapcsolatban. Jelenleg nagyon nehéz az aspiránsképzés külföldön. Ha olyat küldünk ki aspira L akin®k már van hazai tapaszt a lat a, műnk ás a ág e, ez legtöbbször családos. Az ilyen embert kiküldeni három évre bárhová, aszal jár, hogy amikor hazajön, elválik a családi ától. Más megoldás, amikor fiatal gyerekeket küldenek ki, ezek nőtlenek, a jobbik eset ha nősen jönnek hasa, de ©z nőm jó megoldás, hogy az egyetem elvégzése után azonnal döntőnek, hogy ki menjen aspiranturára, mert nem biztos, hogy az illető csakugyan a megfelelő ember. Éppen ezért javasolja, hogy kombinált aspiranturát kellene ló- i teái leni. Ez három vagy négy évig tartana, az aspiráns itthon végezné a munkát ás minden évben kb három hónapot külföldön töltene az aspiráns vezetőjével. Ez. a megoldás'olcsó is. lenne. Ez a javaslat már felmerült, de valahol elakadt, értetlenségbe *a ?£ö}* az, Aka2í,B*£ részéről. Ilyen módon ki lehetne küldeni kZ* ®T8^ kutatódat is, akik komoly eredményeket érhetnének öl, A káderfej1©sztóasel kapcsolatban igen hasznos a testvéri kutató intézetekkel való kapcsolat fölvétel®. Ezzel kapcsolatban azonban a legutóbb a* intézetükben járt revizor kijelentette, hogy ez forint kihágásnak minősül és javaslatot tesz ennek a 1 ! < j > \ _ .. _ _ - . _________
