Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/7)

1959-11-25

■ a*

>

i- k -A részünkre megállapított. nomenklatúra ín már ide Jót múlta. A kutatók ás a kutató onztályvo2e t ők fiaotése között általában 200*— Ft különbözőt van* .A minisztérium as ©gyen magasan kvalifikált kutatók részére nem biztosit kiemelt fizetést* így nem tudunk megfelelő kutatókat az intézet részére találni. Ezt az Országos Tervhivatalnak is felül kellánc vizsgálni és megfelelő béreket teremteni. Ka a hélyzef nálunk a szakmunkások kérdésében in. A minisztérium megái lapított egy átlag bért és sajnosa azon a béren nm tudunk tapasztalt gyakorlattal rendelkező szakmunkást kapni*

A profilhoz szorosan kapcsolódik a világpiac kérdése* Például a S&eiss müvek kb* 18.000 ©bérről dolgoznak és vannak megfelelő szakembereik is akik piackutatással foglalkoznak* Sajnos nálunk nincsen piackutató szakember,

* jóformán egyik iparágban som. Igen gyakran termelünk olyan dolgokat, ' amelyre csak későn jövünk rá, hogy ez már régen szerepel a világpiacon.

Az anyagbeszerzés kérdése. Igen hátrányos helyzetben vagyunk a termelő üzemekkel szemben. Mi nem tudjuk előre betervezni, hogy az egyes kutatásokhoz milyen any gok** lesznek szükségesek a kutatás során* Annál is Inkább jü volna ezen apvonalon valami rendet teremteni, mert a kutatásaink meg fognak állni*

^ n&m rendelkezünk olyan összeköttetéssel a világpiacon, hogy olyan szakemberek

legyenek a területünkön, akik a ni gyártmányainkat megfelelő módon propagálnák.

A László elvtárs által mondottakban fölmerült a szakmai féltékenység. A kutatási tervek összeállításánál kikérjük & hozzánk tartozó gyárak véleményét* A gyárak úgy adnak ©gy-két témát, rafcfcha kegyet gyakorolnának felénk*

A felelőtleg adatok szolgáltatásából aztán az születik, hogy lejáratják a kutató intésetek munkáját* Amíg a szakmai féltékenységet meg nem szüntetjük, addig komoly zökkenők lesznek a kutatók munkájában.

A kutató intézetek külföldi utjai. Ez rendszerint abból áll, hogy elmennek ©gy-két hetes úgynevezett '*tanulmányútra” mint például volt a lipcsei vásár is, mikor haza jöttek elmesélték, hog* milyen remek szép volt a vásár, de a kutatók ebből semmit nem profitáltak. Meg kell oldani, hogy az egyes kutatók hosszabb időre menjenek külföldre és elő kell Írni, hogy milyen területen tájékozódjanak*

A kutató intézőtöknél, most már minden fiW»t harc folyik. JÓ volna a kutató •/'~v. intézetek helyiség problémáit is a legsürgősebben megoldani* dó volna ha

az 5 éves terv tereiében épülő kutató Intézeti székházét, illetve pírnak építését előbbrehozn&k*

A kutató intézetek gépoi elavultak és igen nehéz dolgozni rajta* A minisztérium semmi segítséget nem nyújt a műszaki fejlesztés keretében a gépek kicseréléséhez*

A Szovjetunóéban a kővetkező képien történik egy téma kutatása* A tudományos tanács elhatározza, hogy egy téma jó, rendelkezésre bocsátják a szükséges kutató gárdát, az eszközöket és rövid időn belül a téma kí van dolgozva.

Hagyó© helyesnek tartom az ÉTI által felhozott problémákat, az intézetek munkájának koedlnálását. Feltétlenül helyes volna jövőben is ezeket a megbeszéléseket megtartani, a kutató intézetek vezetői között, mert akkor nem fordulna elő, vagy talán csak egészen kivételes esetben, hogy párhuzamosan * egy és ugyanazon témán dolgosnak a tudományos munkatársak*

t ,- • ------^ in mi i " " 1 ------------’

[ ; ' 5;