Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1988-01-20
— ^Wtk t- 5 -A__f izikai munkások aránya éves átlagban 42,1 %, az 1987-es évben ez 39 %-ra csökkent. Figyelembevéve, hogy a lizlkai dolgozók aránya meg 1985-ben is 47,4 % volt a visszaesés számottevő. A munkások párttagfelvételének fő bázisai a kerületi nagyüzemek E vállalataink többségénél a párt magas szervezettsége miatt, a követelmények megtartásával a munkásosztályhoz tartozók tagfelvételének növelése, illetve szlntentartása igen nehezen oldható meg A munkások nem kevés része ma kis és középüzemekben, szolgáltató vállalatoknál illetve kisegítő, kiegészítő gazdaságokban dolgozik. z építőipar, kereskedelem, a szállítás területén a pártszervezetek kapcsolattartasa a munkásokkal, a munkahelyek szétszórtsága és jel^ lege miatt nehézkes, nem elég rendszeres. Nehezíti a helyzetet, hogy ezeken a területeken dolgozd pártszervezetek munkája általában gyengébb, ami kihat a párttaggá nevelő munkára is. A munkások nagyobb számú tagfelvételét akadályozza, hogy a korábbinál több bennük a fenntartás a politikával, a vezetéssel szemben. Jelentős azoknak a szama is, akik az elért életkörülmények szinten tartása, vagy növekvő igényeik kielegitese érdekében többletmunkát végeznek és emellett mar nem vállalják a párttagsággal járó többlet terheket. A pártszervezetek egy részében viszont nem megfelelő a munkások körében végzett politikai nevelő munka. A párt utánpótlása szempontjából legfontosabb a 30 éven aluli fiatalok felvételére különösen nagy figyelmet fordítottunk. Ennek ellenere a tervezett 50 %-ot meghaladó arány helyett 42 %-ot értünk el. A kerületi fiatalság döntő többsége elkötelezett a szocializmus Ugye iránt. Ez tevékenységükben is kifejezésre jut. Természetes közeg számukra a szocialista társadalmi rend. ílet- és munkakörülményeik javitasa érdekében több intézkedés történt, ennek ellenére fokozódtak az önálló életkezdés nehézségei, a pályakezdő és családalapitó fiatalok helyzete rosszabbodott. Az ifjúság természeténél fogva ér, zekenyebben reagál a társadalomban meglévő negatívumokra, a fejlődéssel együttjáró ellentmondásokra. A politika, a közélet iránti érdeklődésükre, a közéleti aktivitásukra negatívan hatnak a megválaszolatlan kérdések, a megoldatlan problémák. Körükben gyakran pesszimizmust, távlatvesztést, és közömbösséget váltanak ki. Közöttük 47
