Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1986-01-08
í;'‘ Gerta Bele et. Tapasztalni lehetett egy kis élénkülést a választások alkalmával lefolytatott vitákban a korábbi választásokhoz viszonyítva. De u.;v''vzí elsősorban nem a munka került előtérbe ezeken a vitákon, hanem elsősorban a szociális, bér, érdekvédelmi kérdések. A választások módszerében no;:y vita veit azoknál a vállalatoknál, ahol vidéki gyárak és több telephely is van, mert a dolgozók nem értenek esyet azzal, 3-hc?;„;y itt a választást meg kellett oldani. Úgy érezték, hogv ez nem a demokratizmus erősítése volt, mert a dolgozók akik különböző munkahelyeken dolgoznak pl. vidéken nem ismerik azt akit a bp-i gyárban me^, kell választani. Aztán a kettős módszerrel sem errvet, nevezetesen, hegy egyik nap Jelölik, a másik nap választják. Őriási vita veit a nagyiétszámú testületek miatt, nemeperetiv jellegű testületek nehezen mozgahatók. ] A szakszervezetnek nem annyira a VT, mint inkább az igazgató ? partnere. Véleménye szerint a terv egyeztetést a VT-nAl kell^kezdenj"és ' fi ennek alapján elmenni a szakszervezethez és kérni a delpezók véleményét,s ezúton újra a VT elé terjeszteni, szerinte csak igy lehet az ^ érdekeket összeegyeztetni, hegy ne legyen konfliktus. Úgy gondolja, hogy arra kellene felhivni a. pártszervezetek figyelés mát, hogy ebben erősitsék és segitsék a fent emliteteket. A táblázattal kapcsolatban kár,hogy vállalati szintű adatok is vannak benne. Tóth Mária etnő Úgy gondolja hiba lenne ha élesen elkülönítenénk az érdekszférákat, a jogosítványokkal kapcsolatban. Nem vagyunk olyan jóhelyzetben, hogy azt mondhassuk, hogy a magyarországi szakszervezeti mozgalom betöltheti a mozgalom sltal követelhet^ szerepét. Véleménye szerint szakszervezeti életet klasszikus értelemben a választott tisztségviselők élnek, s nagyon pici az a tömegkapcsolat, amellyel rendelkeznek. A fő kérdések sajnos a szociálpolitikai, bér, üdültetési témák.^Ugycrzi a part háttérbe szorul, mivel a szakszervezeti jog— || ; gositványok deklarálva vannak, de nnek ellenére nem őrzik a szakszervezeti tisztségviselők azt a védettséget, amelyet a jogositvá| ^ nyék biztosítanak, nem is népszerű ez a funkció. Pálmai József et. O A választási munka lezárása során a kér. PV.B feladatterve a pártszervezetek, a kommunisták feladatait próbálta meghatározni. Azt, hoqr olyan elvtársak kerüljnek megválasztásra, akik képesek kiállni a vállalati kollektíva érdekei mellett. Helyes kádereiosztás valósult mc_ a part s a szakszervezetek között. Tapasztalataink összegzése során hasznosnak bizonyult az a kezdeményezés, hogy a kér.PB tagjai közül több elvtársat megbíztunk azzal,hogy folyamatában kisérje figyelemmel a választási munkát. Az a felismerés, hogy a szakszervezetben dolgozó kommunisták összebivását gyakoribbá kell tenni változatlan,mert olyan kérdésekkel is foglalkoznak, amelyekre * párthatározatok vannak. Javasolja, hogy a Szakmaközi B. ujjáválaszta sa alkalmával gondoljunk a kerületi és a munkahelyi célok szorosabbá tételén. A Szakmaközi 3. kerületi és munkahelyi célokba történő fokozottabb bevonásán. r ^ \ ‘ —------------------------------------------------------------------------------------fé
