Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1979-04-11
■ I . I " - H ■ í U.1I I 1 } ,* ' V. ---—---------------------------------------------------5 m1 t v f- 8 - i Az ágazati elvárások tükrében nézzük meg, hogyan alakult ez a vállalatoknál külön-külön: A belföldi termelés mértéke változó, illetve tendenciájában mérsékelt csökkenést mutat /PATEX 1,7 , Albertfalva 20 %/ más említett ok miatt. A szocialista országokba irányuló szállítások mennyisége a PATEX- nél csökkent 6,2 %-kal. Ez a csökkenés a multévi tervutasitásra legyártott 400 e nr szovjet export idei elmaradásából állt elő. A többi üzemnél az értékesítésre naturáliákban kifejtett mutatók nem állnak rendelkezésre. Albertfalvának nincs szocialista exportja. A tőkés export javítására eddig is több intézkedés született. Ebben az évben a gazdaságos export lehetőségek feltárásával sikerült jelentős növekedést tervezni /PATEX 13-14 %, Albertfalva pedig 28 %os/ növekedést, ennek egy részét jugoszláv bérmunka konstrukcióban. Impoert alapanyag kiváltásra minden textiles üzemnél történtek intézkedések az adottságok és lehetőségek figyelembevételével. Intézkedést és takarékossági terveket hoztak létre az alap, segédanyag, r" /festék-vegyszer/ vonatkozásában, illetve annak hazai vagy szocialista relációból való helyettesítésére. Ennek érdekében került sor a PATEX, a Gyapjufonó terveiben a fonaltermelés növelésére /importbeszerzés csökkenése ellenében - fonalellátoként lépnek be/, Albertfalván a gyártmányszerkezet módosításával a Taurus Gumiipari Vállalat utján vált ki importot egy eddig csak tőkés importból beszerezhető termék előállításával, Dunacérnázó a festékanyagok szocialista beszerezhetőségét vizsgálja stb. Munkaerőhelyzet vonatkozásában ahogy a termelékenységi mutatók is jelzik, további létszámcsökkenéssel számolnak a vállalatok, a fizikai létszámcsökkenést azonban valamivel kisebb mértékűnek, éves szinten 1-2 % körülinek tervezték, mint a nem fizikait. A budapesti gyáregységek létszámcsökkenése várhatóan ennél több lesz, magas ez az érték a KELTEX-ben és a Lenfonóban, 6-7 % körüli. Bérfejlesztésre szerény mértékben van lehetőség. Az üzemek többsé^ ge 3 % körüli fejlesztést tervez, a Lenfonó 1,7 %-ot, a KELTEX-nek még nincs adata, a Dunacérnázó pedig 8,5 %-ot ugyan, de ezt teljes egészében létszámcsökkenéssel kívánja elérni. Pénzügyi helyzetük a vállalatoknak tovább romlik. A közgazdasági szabályozók elvonó hatásaként keletkező sokkal kisebb nyereség és az abból képezhető még kisebb alapok alig teremtenek fejlesztési lehetőségeket, ezért a vállalatok minél magasabb nyereség elérésére törekszenek. A PATEX-nél az 1978-ra tervezett nyereségnek mindössze 30 %-a valósult meg, ezért az éves terv ennek az értéknek kétszeresével számol, az Albertfalvai Cérnázó pedig 40 %-kal tervezi növelni a nyereségét. Beruházások-készletek vonatkozásában is csökkenés van előirányozva. A beruházások elsősorban gépi, áthúzódó jellegű beruházások, amelyek a multévi érték 50-60 %-át teszik ki. Jelenleg uj kezdeményezés t csak a Gyapjufonónál van, most folyik egy hatékonyságnövelő beruházási hiteligény gépbeszerzésre. A kétszletállomány csökkentésének mértéke számszerűen nem ismert. Nagyban befolyásolja alacsony értéken tartásuk lehetőségét a pamut és szintetikus import anyag ellátásban tapasztalható ütemtelenség. c3 I t __________________________________ L. t______ ______J
