Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1979-12-12
Dr.Császtvay Istvánná et.no Az ^arányokon változtatni kell, de nemcsak az értelmiségiekről szélé anyag rövidítésével, hanem a munkásságunk összetételével kapcsolatban sokkal részletesebb elemzést kellene adnunk. Olyan összetettseget kellene kimutatni,hogy itt vannak bejárék, munkásszálláson lakók, de ugyanakkor magasan kvalifikált munkásságunk is van. Ezekről mindenképpen kellene szólni. A könnyűipar területén, az építőipar területén dolgozókról külön-külön. Esetleg iparáganként nézzük meg,hiszen eltérő képet kapnánk és ez a feladatok megfogalmazásánál többet adna. Emelkedett a munkások száma a tanulásnál. A 3.oldalon javasolom kiegészíteni a munkások művelődési kulturális lehetőségeit, de ki kellene mondani,hogy a meglévő lehetőségekkel sem élnek. A 4.oldalon úgy gondolom, azt a summás megáliapitást lehetne tenni, hogy a munkások elkötelezettek, ezt munkájukkal bizonyítják. Az értelmiségi részből meg lehet huzni az anyagot. Az utolsó bekezdés a fiatal értelmiségiekkel foglalkozik, ezt át kellene tenni az ifjúsági részhez. A 7.oldal utolsó előtti bekezdése teljes egészében kihúzandó. A 8.oldalon a fiatal diplomásokról szóló bekezdést szintén az ifjúsági részhez javasolom. Itt szerepel a pedagógusok szempontjából, hogy sokan a közélet aktív résztvevői. Számottevő részük nem vesz részt a tanórán kivüli nevelő munkában. Ezt ki kell huzni, ez igy nem igaz megállapítás. Az irók, művészek hatása tényleg túlmutató. A 9.oldalon is rövidíteni kell, pl. a 2.bekezdés fölösleges, csak az adat fontos. Szatmári István et,: A pontos cím az lenne: a kerület társadalmi körülményei. Ellentmondást érzek a foglalkoztatottaknál, az ifjúságnál, számszerűleg a tanulóifjúságnál, amit lehet, számszerűsíteni kellene. | Utalni lehet a lakosságra is, magatartására, a közösségi viszonyokra. A ^foglalkoztatottaknál a szolgáltatás, a kerüle'ti lakosság ellátásában jelentős rétegekre való utalás. Az értelmiségieknél az egészségügy van említve, de ez csak részben értelmiség. Nagyon bontva van az értelmiségi kategória. Jelentős számú a kerületben a kvalifikált értelmiség, van egy elég kvalifikált szakmunkás réteg, de nagy tömegű a betanított munkás, a kisegítő állomány. Az anyagban nincs megfogalmazva,hogy a kerület ezekre a rétegekre hogyan próbál hatni, milyen az I arculatuk, mit tettünk öt év alatt. A munkásságon belül a , nagyüzemekre külön ki kell térni. Ott foglalkoztatják a munkások felét. A nőknél van egy utalás a párttagságra, a munkásoknál nem beszélünk erről, vagy itt is kell beszélni, vagy a nőknél sem. A kerület társadalmi körülményeihez tartozik a jövedelmi viszonyok tárgyalása. Hogyan alakultak az életkörülmények. Ez azért is érdekes, mert ezt a Budapesti PB vizsgálta, a nagyüzemi munkások bérhelyzetét, lehetne esetleg abból gondolatokat hasznosítani. Ha a szöveget olvassuk, zavarónak tűnhet t a munkásság és értelmiség tárgyalásánál Írott rész. Az ellentmondásokat feltétlenül ki kell szűrni, pontosítani, ez mind szerkesdiési feladat lesz. ————p— I- 12 - * |2>
