Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1976-01-28
' * *> ■■ X3& % ^- 12 -ka színvonalának emelése mellett a kutatási kapacitást is jelentősen bővítette, annál is inkább, mivel e keret terhére beszerezhető eszközök döntően nagyértékü gépekben és műszerekben realizálódnak. Változatlanul szükségesnek tartanánk, hogy a fenti forrásra történő beszerzés ne csak egyszeri, hanem folyamatos legyén, mert csak ez biztosítja n korsze__ rü képzés és kutatás műszaki feltételeinek szintentartását. 5. 1971. és 1975. között oktatóink átlagbére 4,1 %-kal /évenként kb. 1,4%-kal/ átlagjövedelme 5,3%-kal /éves szinten 1,8 %-kal/ emelkedett, Ez a növekedés akár az átlagbéreket, vagy átlagjövedelmeket vizsgáljuk, nem éri el a fogyasztói árváltozások 50 %-át sem, s ennek következtében a korábbi évekhez viszonyítva oktatóink életszínvonala jelentősen csökkent, Valamelyest kedvezőbb a helyzet a nem oktató dolgozók átlagbérének, illőt■ , ve átlagjövedelmének az alakulásában, 10,5 illetve 18 %-os az,adott időszak, bán /éves szinten 3,5 %, illetve 6 %-os növekedést mutat/. Életszínvonal növekedésről itt som beszélhetünk, inkább stagnálásról. Ez azzal magyaráz i ható, hogy az évi 3 %-os bérfejlesztési kéret nem biztosítja a fogyasztói arak tervezett es tényleges emelkedése mellett az országosan végbement és kívánatos életszínvonal emelkedés realizálását Egyetemünkön. A jövedelempolitikának a stagnálásához az is hozzájárul, hogy 1971-74 közöli habár számottevően emelkedett az ipari megbízások bruttó érbevétele, ezzel párhuzamosán belső intézkedések révén /különböző címeken történő elvonások/ csak kismértékben nőtt a munkában résztvevők számára kifizetett jutalom egy főre eső nagysága. VII. A pártszervezet tevékenységéről 1. Az egyetemj küldöttértekezlet a párttagsággal folytatott egyéni beszélgetések és az alapszervezetek véleménye alapján megállapította, hogy az egyetemi partszervezetnek, a kommunistáknak, tekintélye, a cselekvések fő irányát megszabó szerepe van. Ezért helytálló az a megállapítás, hogy a párt vezetőszerepe az elmúlt időszakban is érvényesült. A partszervezet munkamódszerében és munkastílusában ugyanazok a vonások < domináltak, mint korábban. Mind a PB és VB, mind a pártalapszcrvezetek tevékenységét tervszerűség jellemezte, e testületek együttműködése kifogás tálán volt. A korábbinál jobban sikerült a PB tagjainak bevonása a politikai gyakorlati munkába. Mindemellett adódtak problémák, amelyek közül a hatásköri lista túlzásait, az állami és pártvezetés közötti kapcsolatokban az esetenkénti felesleges beleavatkozast, elsősorban pedig az egyenetlen munkamegosztást, a pártmunkával való ellátottság hiányosságait emeljük ki. Az 1975. Uvi ve zetoségval aszta sok minden zavar nélkül, megfelelő nívón zajlottak le. Ezek során igyekeztünk megvalósítani a felsőbb pártszervek által megjelölt káderpolitikai feladatokat. Ennek megfelelően mind az átlagéletkor, mind a dolgozók rétegezódésének, összetételének jobban megfelelő testületeket választottunk. Ez a korábbiaknál nagyobb cserélődési arányra vezetett, ami természetesen az átlagosnál nagyobb erőfeszítést igényelt az egységes munkastílus és módszer kialakításában. Megállapítható, hogy a jelentős személyi változások ellenére a politikai munkában nem következett be törés, az uj vezető testületek derekasan helytálltak. 2. Partépitcsi tevékenységünk - a párttagság összetételére vonatkozó ismert határozatok hatására - számszerűen kisebb volt, mint o|Z 1972-t megelőző években. Az időközben hozott határozatok nyomán, az 1973-ban tapasztalt ^fí.^olott^eveR tó^gfu*8^ isnu5t omclkpdő jellegű. 1975-ben már elérte 43 L-------------------------—--------- ----------------------------------------------—J i
