Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1976-01-28
* . $gggfc ' | J- 6 -Theraesz Vilmos et. A tananyag a villamosipari karon arányban áll-e azzal, amit elvárnak a kikerülő mérnököktől, hz mindenütt probléma. Hogyan i -hetne úgy oktatni, hogy egyrészt használható mérnököket adjunk az iparnak, de ugyanakkor ne avuljon el a tudásuk. Hogyan oktassunk úgy, hogy mindig képes legyen a mérnök korszerűsíteni tudását. Ezt úgy fogalmazták meg, hogy nem az alaptárgyakat bővitsük fel, hanem alkotásra tanítsuk meg őket. Az ABC rendszer lehetővé teszi a még alaposabb, még elmélyültebb tudást. Nagyon kevésszer tapasztaltunk olyan érdeklődést végzőseink iránt, mint most a C-n végzettek iránt. A szociális összetétel sajnos nem mindig úgy stimmel, ahogyan azt mi is szeretnénk. Elégedettek vagyunk a tartalom korszerűsítéssel. Van olyan tanszékünk, ahol a hallgatók bokszokat epitettek ki, minden ott van egy helyen, ott kisérle-nf tezhetnek és ha bármi probléma van ott van a tanár is koznultálni tudnak vele. Az az igazság, hogy egyelőre a tömeges előadást leírni még nem lehet, de minél nagyobb tömeget kell a legszorosabb kapcsolatba bevonni. Ami a kollégiumok politikai munkáját illeti. Néhány évvel ezelőtt az Oktatási Minisztérium olyan oktatási határozatot adott ki, hogy ezt a munkát a kollégiumi bizottságnak adta oda. Ez a szerv, a kollégiumi bizottság senkinek sem tartozik f lelősséggel, csak a választóinak. Ebből igen súlyos konfliktusok keletkeztek már a múltban is. Az oktatő-nevelő iramával kapcsolatban. Nálunk nem az a lényeg, hogy van-e kis doktori fokozata vagy nincs. Az egyetemnek nem az a feladéta, hogy tanárainak nyelvvizsgája legyen, hanem, hogy jól oktasson és neveljen. Alapvetően két dologra van szükség, hogy a közvetlen vezetője ismerje é3 ujgy minő sitse az oktató tevékenységét, hogy a fiatal oktatókigénylik. Másik, hogy a hallgatók véleményét is meg kell hallgatni. Ezzel kapcsolatban nagyon ,jó előrelépések történtek az elmúlt két évben. Ami az anyagi megbecsülést illeti, és természetesen az erkölcsi megbecsülést is. ' Az 1970-es évben beállt bért tekintettük bázisnak, és onnan vizsgáltuk 1975. évig. Ha nominálbérben figyelembe vesszük azt a növekedést, ami 1970 óta bekövetkezett. A műszaki, egyetem oktatói bére 9,1 százalékkal növekedett, a fogyasztói árszint viszont ennél magasabb százalékkal növekedett. Ogy tehát csökkent az egyetemi oktatók reálbér átlaga. Még súlyosabb a helyzet más egyetemeken. Nyilvánvaló, hogy súlyos politikai kérdésről van szó. Akkor látszik a feszültség, ha abszotut számokat látunk, |----^ I
