Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.16.a/4)

1975-11-19

■ 1 * ■ " 1 ■ ■ » 1 L > UJ " 1 l 1 'I * U. .u . . ' '

***** a ".nq»

: I

fj

-16 -CSŐSZER-nél. A befektetett idő hatékonysággal jelentkezik. Kérdésem? tudnak-e olyan információt adni amely lehetőséget biztosit a vélemények elmondására.

Az anyag szerint Írásban küldik ki az információt /3. old./ Nem elsősorban az a fontos hogy minden bizalminak Írásban küldjék az információt a válla•, í

lat jövőjéről, hanem azt kell tisztázni, hogy hol mit kell ezzel kapcsolatban megbeszélni, és azt szabadon el is moldhassák a dolgozók. Nem a termelési és mühelytanácskozás feladata hogy megítélje a vállalat jövőjét, ezt elvárni sem lehet a dől- :==! gozóktől. Azokban a kérdésekben tegyük érdekeltté a dolgozót amely a munkájával kapcsolatos. Fogalmazódjon meg tehát, hogy hol mit kell megbeszélni és ez térjen ki a véleménynyilvánításra is. Gyakori hogy a testületek párhuzamosan tárgyalnak azonos anyagot ás egyes személyek 4-5 esetben ugyanazt hallják, nem tudják hogy melyik értekezleten nyilvánítsanak véleményt.

Meg kell tudni határozni hogy mi az amit a PB-nek, mi az amit az SZB-nek VSZT-nek kell elmondania.

Ne ismétlődjön meg hogy egy személy többszörösen ugyanazokat az információkat ismertesse. Leginkább egy gazdasági vezető mondja el többször az információt, holott az SZB és PB. titkára is elmondhatná ezt.

Jogok és kötelezettségekről: a gazdasági vezető nem él a kötelezettségével a dolgozó pedig nem él a jogával: a gazdasági vesekőnek is és a dolgozónak is, a bizalminak is meg van a maga kötelezettsége és joga. Akkor élünk jogainkkal amikor munkaidő alatt beszélünk jogainkról? egyreinkább elterjed az hogy munkaidő alatt történik a megbeszélés. Ez kényelmes dolog, nincs munkaerő, és munkaidő altt állandóan ért kezünk, megbeszéléseket tartunk.

/A i