Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/4)

1971-02-03

■ 'i ■ ■ I—" " ' UJ ' H J i l| Ji V. - 11

-------------”——■ —

i- 3 -érdek és az ebből fakadó nem antagónisztikus jellegű ellentmondások keletkezése.

Az üzemi demokrácia problémája hatalmi kérdés. A dolgozók résztvétele a vállalat és ezen keresztül a népgazdaság irányításában a munkásosztály hatalmának egyik fontos gyakorlati megnyilvánulása.

Az üzemi demokrácia:- Sajátos

vezetési módszer, A vállalatok vezetésének, irányitásának olyan módszere, amely révén a vezetők és dolgozók azonos osztályérdekeltsége alapján vesznek részt a dolgozók a vezetésben, irányításban.- Az

érdek összeütközések megoldásának egyik mozgásformája.- A

hatalom gyakorlásában való részvételnek, a dolgozók tulajdonosi mivoltának és az ebből keletkező érdekellentmondásának megnyilvánulása.

Az üzemi demokrácia kiszélesítésének feltételei:- a

vállalatok önállósága- a

vállalati irányítási mechanizmus decentralizálása- döntési

hatáskörök alsóbb szintre történő kiterjesztése- a

vállalaton belüli kétoldalú informáltság biztosítása.

4. A

Párt X, Kongresszusának állásfoglalása az üzemi de. mokrácia fejlesztéséről,

A Párt IX. Kongresszusa 1966-ban tartotta tanácskozását.

így a X. Kongresszus az 1968-ban bevezetett uj gazdaságirányítási rendszer óta az első kongresszus volt.

A gazdaságirányítási rendszer tökéletesítése növelte az

I í

üzemi demokrácia fontosságát.

Növekedett a vállalati gazdasági vezetők önállósága, ez viszont szükségessé teszi, hogy jobban támaszkodjanak az irányításuk alá tartozó egységekben dolgozó tapasztalt beosztottak véleményére. Az önálló gazdálkodás és a dől, I ' I

L *