Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1967-03-08
^ — V'frÖBP ✓ > ...3 ' l _ 5 _ á mert fizikai. Nem tudom helyes-e az álláspontom, amikor módszertani kérdést vetek. Cél. Sokkal precízebb értesüléseket szerezhetnénk akkor, ha azt vizsgáltuk volna, hogy kik nem kerültek be. Azoknak .az elemzéséből sokkal konkrétabb megállapításokat lehet termi. A rendelkezések helyes értelmezése módot ad a megfelelő csoportosításra . A pártszervezetek részére ezek bármikor hozzáférhetők voltak. Szakkörökkel kapcsolatban felvetném, jó ez és a korrepetálás is, de alapvetően az órákon, dől el ez a kérdés. Arról kevés szó esett, hogy a pedagógusnak meggyőződése-e, hogy a fizikai dolgozók gyerekeit az órákon kell segíteni. Középiskolákban úgy‘vélem helyesen irányított nevelő oktató munka kapcsán lehet irányítani. A gyerek és a nevelő kapcsolata alapvető és szerintem sokkal többet kellene azzal törődni, hogy ténylegesen a pedagógusokat tegyük alkalmassá arra, hogy a párt politikájának megfelelően a helyi és egyéb körülményeket figy.elem.bevéve a gyakorlatban érvényesítsék a követelményeket. Felesleges lett volna felvetni azt a kérdést, hogy a pedagógusok bizonyos anyagi jellegű megbecsülése folytán érzik-e a felelősséget. A kormány intézke-. dése folytán viszont válaszul elismerik-e, hogy nekik is többet kell 1^ adni. Helyes volna arra a következtetésré eljutni ebben a kérdésben, hogy fokozni kell a követelményeket a pedagógusok felé is, pl. a személycsere nem tudom, hogy megoldja-e megnyugtatóan a kérdést. Királyné elvtársnő: Egyetértek Bozsó elvtárs által elmondottakkal. I raónuanivalo'Jának”"1első részét kiegészítem. A szemléletbeli problémákat sok minden elősegítette. A VIII. kongresszus után az ott elfogadott elveket csupán az egyetemekre ismertette az eljárási rendszerré vonatkozó utasítás. Sem az általános, sem a középiskolákra az ott elfogadott elveknek gyakorlatilag, módszertanilag nem adott semmiféle szerv útmutatást. Nyilvánvaló, hogy az egyetemre való bejutás a legnehezebb, tehát az egyetemeken kellett meghozni elsősorban az intézkedést. Középfokon 1962-63~as tanévben az Összes továbbtanuló gyereket felvettük. Nem volt olyan probléma, hogy el kell valakit utasítani. Természetesen adódott a fizikai gyerekek aránya, nem látszott szükségesnek megkülönböztető intézkedés. Az iskolák ezzel nem voltak tisztá- C' bán, ennek a rendezése a 65~66~os tanévben következett be, a PVB. ülés után. / Akkor került előtérbe a kérdés, amikor növekedni kezdett a 8. általános iskolások száma és a középiskola stagnált. Az 1965-66-os statisztika azt mutatta, hogy a 62-63-as évben volt a legmagasabb afizikai dolgozók gyerekeinek aránya. Ez az arány 63. óta csőiéként, még 1966-ban is. A szakközépiskolákba és technikumokban nem ugyanez a helyzet. Szakközépiskolákban magasabb a fizikai dolgozók gyerekeinek aránya és az iparitanuló képzés is jelentős mértékben vitt el. Amikor a jelentkezők között csökkent a fizikai dolgozók gyerekinek aránya, akkor kezdtük elemezni a helyzetet. A lemorzsolódás és a bukások száma is a fizikai gyerekek .közöt't a legmagasabb. 66-ban gyors intézkedésre volt szükség. Ezek az intézkedések arra vonatkoztak, , ami órákon kívüli, elsősorban a szemlélet alakítása. Amikor gyors intézkedésre került sor, koránt sem volt egyetértés. Az egyetemi előkészítő tanfolyamoknál is azt kérdezték, miért van erre szükség. Távlati intézkedéseken van a lényeg, hogy az oktató-nevelő munka so-, rán az órán belül minden gyerek képességeire kiható munka legyen. Egy csomó intézkedést tervezünk. Pénzügyi lehetőségeinket arra próbáljuk felhasználni, hogy kiegyenlítsük azt a különbséget, ami megvan. ? i §------------------------------------——.............................~ —— ---------—----------------- ------ - - - - ——-----------~~w * I fj
