Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1966-06-22
r • í i- 4 -,eel . , UJ t, s • a - c ’. 'n,;' £í t^ ahí^ t ókkal© Menetközből; - ki lent* hétig. tartott a ledolgozás ^ niuiáa láttuk* hogy egyes holy-okem a- vita egy °ip.n. koncepció fe;?e orient ál ódik f ame:ly coaír oly azt ágbeli problémákat Vet. tol; a jövedelem arányok v is zea> :-i* osebjofcfriv méár:. ••••tzag j.^h /^atikaa k*vul napirendre tudtuk a propcvgondis tafciyyk egy .p.ugoszit.ő előadást? "Árrendszer , ért 'k törvény.- vállalati. jövetelem aiaajalyozás a gazdaságirányítás rétodszirébonP oknál*, tere a t*' bbi .oktat forma propagandist •'vi t is i. eghiyt s.fcp J lyon ivodún vwmt os.- <oba ; álc ai. ar« rendszer szerbe az irányitár ,itohartziruaábaa? a segített annak megér tét 'a ábrir* .i y az 1965c don^ber 8-4 KB h ii? ozat az és értékarányok e. iykr'Bho-z való közolo! a kerülése utján szooializmu&beít érvéryeoilésé * _ ven ,hivatva az eddigiektől hatéío^ nyabban biztosi tan A.-. : e rundez-f után is akae. ..aí ^olyon részletk r dés efcteel foglalkozó probléi. ék , ue ;y+i:n3ír. tiszt s.zMsn.* a jövő oktatási évben napirendre kell t Űznünk o /E nezecek a t:;r vezonirenaszenre 1, a pénz és hitelpolitikával, a viszonyokkal: a fó elemeket kiszolgáld int éziuéiiyekke 1 kap "»3 ólat ce ax ■»/ ír. 1 afrozt «nk meg olyan nézettel, mely a reformnak a kapítaliauushoz visszal.péö tetelmezését 'adta* vagy a reform helyeit az eroo kéz politikáját igényelte* stb® A• f0 :laí»kozás okra azonban a reform helyes értelmezése volt a jellemző* A FB hat rözat nyilvánosságra kerUloso előreláthatóan felélénkíti majd 0 helytelen értelmezéseket és félremagyarázásokat* Az oktatási forma grfciramar hogy kicsit egyoldalú© A nemzetközi helyzet egy fog Ír lku záson töri, érd megvitat-st tulj általános politikai kérdés ekko 1 toovcso;• fejlet**:sett ,r a oksz:>r a gazdaság?oUtltoi kérdéseket a nemzetközi és általános .poliViai nulyzettő.*. teljesen elvonatkoztatva vibéj iták0 Szón kívül ©gy-lae't esetben tapasztaltuk, hogy a foglalkozások .-luozfak a mindennapi gyakorlati vonatkozásokéi bán# Mindent összevéve azonban az oktatási fcriaén, er0lkedettiiraz.jglmo let 1 sz3jwőiinTf'*Í)otc áéébcíés” óváriét '/ab oa oivi txoz v-!3.; giJ30^ÍQTko^cat raVoz őeíTtTídFüFbéföoyaa0lül annak exlenere ? r ESSTegTeT^':■'’/~'4j1: pröH'i cista TícmyeFordozjak m_agakon© AzoHt.t áiii T ..ig/i. oXi.,Ía V^h Yilággazdaa 'yl_ é»^ l’eiizetközl.kérdenek tanfoDynji© Fejlődésben lévő oktatási forma© A hallgatók összetétele marxista műveltség szonpent j’5><5! csoper tokén belül hőt grogén, a csoportok között egym/ot ól is eltéx’ő© A jxropagánddstul: o.gy része - hason-.0 nehézséggel bií^ÖttoOc* omni; az időszc^rU. pre-p- g'^ndisták-jEnnek e-zenére a kérdések átvétele a. gazdasági olitikrd tmfolyaract negköze- 1 litŐ szinten történt meg© Ennek: oka az - hogy a hallgatók általános müve?Ifcs(w3© ]tCg c1 tfc*3dcwolil/ilcö.1).. ■Sí*.nioj..y.cin h-ré.i..LvóltoX is msga^ sább* /'több mint 70 jí-a értei: .iségi és a lka 1\ az ott/© Színvonalas '■ viták alakultak ki, e legtöbb kérd'01 holyeson zurbak le a propagandisták* WA szocialista •v'ik'g.r^mvg' ■ *: fej'-* ód--se" és a •* Magyar ország a nemzetközi 4 • uráa vme-gos ii't ásba.n'' <i« térnék igen a lka Inasak v 01- i tak az intern s-vlcg volta’ia érzület tovaVöfujl'. esté sere » Az oktatási forma ezt ki ip br-svnalba•, Az oktat-hí forrni, legnagyobb hiányossága, í 1 í 42f t ■Aj* ’ | k. ~~~ ■ 111 ——______ j- | V ■mmmmmm mm> m ... 1 ^---------
