Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1964-01-15
—----------- ■ - ' ■ ■ f --------— — L —............... 1 n é E téma tárgyaláséinál eszébe Jut, hogy volt olyan időszak, amikor úgy véltük, hogy nem állnak anyagi■eszközök a műszaki fejlesztés hatékonyabbátételére rendelkezésre* Amikor később ezek az anyagig eszközök rendelkezésre álltak, kiderült, hogy nincs műszaki személyzet, aki ezeket az eszközöket hasznositsa. Később kiderült, hogy a mérnökök nem mérnöki munkát végeznek* Itt tehát a vezetői hibában kell keresni az okot* Világszínvonal meghatározás: a gazdasági vezetők világszínvonalról beszelnek. Pedig adott gyártmánynál nem világszínvonal meghatározásról kell beszélni, hanem egy adott gyártmány összes paramétereinek egybevetéséről * A pártszervezetek agitációs munkájuk során is világszínvonalról beszélnek. Ennek azután az az eredménye, hogy nem egyértelműek a kitűzött feladatok. Vájjon, amikor a szoc. brigádnak, vagy ujitási mozgalomnak beszélünk a világszinvonalrol, tudják-e a^ dolgozók, hogy a saját területükön mit kell tenni a színvonal elérése érdekében* Elkészitette-e minden egyes vállalat a Központi Bizottság gépiparra vonatkozó határozatának végrehajtási tervét? Az összevonások során derült ki, hogy bizony álcád vállalat, ahol ez nem történt meg. Árjelentés szerint megvizsgálták azt is, hogy ahol elkészítették az in— r,^ tézkedési tervet, végrehajtották-e az abban foglaltakat. Úgy néz ki, hogy sok helyen a feladatok nem jól lettek időzitve és meghatározva. Tehát ez is arra mutat, hogy adott vállalatnál vezetési hiba történt. Minden vállalat elkészítette az 1964. évi műszaki fejlesztési tervét, amelyben meghatározták a távlati intézkedési tennivalókat. Ha ezeket nem elemezzük behatóan, akkor az a kép alakul kij hogy gazdag a programmja. De, ha igényesebben hozzányúlunk a témához és megnézzük, hogy mi van a számok mögött, akkor az derül ki, hogy nem elégítettük ki azokat a célkitűzéseket, melyeket kellett volna. ' Miért lehetséges ez? Az uj termékfogalom meghatározásában a KGM utasitás elég rugalmas. Leszögezi az uj terv, hogy ha a tervezett uj gyártmány a régitől főbb műszaki adatok tekintetében lényegesen eltér, mely esetben minősíthető uj gyártmánynak. A vállalatok ezt sok esetben figyelmen kivül hagyják és olyant is uj gyártmánynak kezelnek, ^amit nem volna szabad. Ez azért van, mert nem elemezik eléggé a témákat, csak ránéznek és nagy vonalakban összevetik. Pedig egy-egy gyártmány csak akkor versenyképes, ha btto-ntto anyagsúly, munkaigényesség, szerszámigény, önköltség, jövedelmezőség, szállítás stb. szempontjából eltér a korábbitól es annál jobb. Választókbővülés: öncélú, ha javitja az ujgyártmány statisztikát. Semmi körülmények között nem szabad arra törekedni, hogy bő választ tékkai versenytársakká váljunk, hanem csak néhány cikkel kerüljünk az é 3 i*e • A vezetés hibájául róható fel az is, hogy függetlenítjük magunkat a világszint fejlesztéstől. Mire rögzitilc az Összehasonlításokat és elkezdődik a munka, az már nélkülözi, hogy a hasonlított gyártmány fejlődésének irányát és sebességét elemezzük és kiderül, hogy mire kész a fejlesztésünk, ismét ott tartunk, ahol jelenleg, vagy még inkább hátrább, mert a mi fejlesztésünk lassúbb, mint a:hasonlitott gyártmányé. Ez minden egyes vállalatnál egyformán hat. ' *' * h I...IV Ilii limf1
