Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.16.a/4)

1963-03-04

—-----------——^-------------* .

' ; iygg' '

S

i

— 6 -rsok. t várhatunk, iio y a szóéi 1izmus területén tevékenykedjen. Ezek az emberek keveset tesznek a közösbe

Ebben a jelentsében az állásfoglalás olyan amilyen állás ’oglalás az üzemi tanácsok körül kialakultak. JxáxkáÉtk Más különben a jelentést az életet jól tükrözi.

Szilágyi elvtársi A jelentés megállásitja, » dolgozóknak a legnagyobb többsége az idők folyamán tanulásban, szakmail g és politikai téren nagyon sokait fejlődtek, a saját sorsuk irányi tói.

A jelentés tükrözni akarja az üzemi demokrácia érvénye b ül é sének jelenlegi állá; át.

A jeleni gi anyag nagyon vitás anyag, az ősztdlyértekezlet.en in - ahol előzőleg megtárgyaltuk - nem tudtunk egy éi-te Imiién állástf oglalni kérdésekben. Különböző oldalról viza áljuk ezeket.

Én ií ez ellcnforrada ómból indulok ki, mit szült ez e 11 s nforraü;ilom?

Az e II e nf orr-egálom okát pártunk 4 .lepve tő kérdésben határozni meg.Ezek közül az egyik a régi pártvezetés rossz módszere, mely a munkások

előtt ellenszenvessé váltak. Az el lenforradaiom után rögtön tisztulási é~N . folyamat indult meg. Az üzemi tanácsok nem hasonlithatók össze a munkástanácsokkal. Az üzemi tanácsokat a Magyar Forradalmi ivIunkás-Praszt Kormány hozta létre, uj sokkal magasabb szinten , mint ahogy az korábban n La yar Dolgozók Pártja tette. Az üzemi tanácsok történelmi ha írások folytán jöttek létre, s merőben más volt, mxitixkHxákaxx A korábbi Üzemi vezetésben sokkal nagyobb xh mértékttsx volt a parcnceolgatás.

Lejárt-e az ideje.az üzemi tanácsnak? Az igaz, hogy az e]lenforradc om utáni időszakban hoztuk létre, de bebizonyított-., ho.,y lehet máé módszerrel is jól vezetni, s szélesítette a dolgozók legszélesebb rétegeinek bevond- ét a vezetésbe.

De ezzel még az elvtársak nem győztek meg, hogy már lét jogosul faága nincs meg.

Ha a munkás érzi, hogy az e ész gyár, üzem vezetésébe széleskörbe kim. ,,y az <5 véleményük, ha érzi xxk meg ti-; rjá.k őt tanítani pl. a KGST- ben mi történik, Mxkxgxixxk, ha érdekelté teszik a maga kis üzemében a problémák megoldásában, ha érzi a nemzeti jöveldem kialaki '.ásóhoz hogyan járul ő is hozzá, hogyan épül ez egész vilá; o.-.n a szocializmus a o eke.

^ Egyik oka ez lehet, ha nem akarják az üzemi tanácsot, mert mindezek nem állnak fe ,n.

Azoknak nem kell az üzemi tanács, akik sok bizalmas kérdőét akarnak csinálni az ügyből. Nem termelési kérdéseJKel akern-k foglalkozni, vagy a dolgozói; által beküldött kérdésekre adandó"válna£t nőit tartják fontos- A szervezeti formában látom én a hibát. nak

Vagy pl. az igazgató tanáé .-adó szerve a szakszervezet nem 1 ehet. Az üzemi tanács az ólImi szervezeti forma, a szakszervezet társadalmi szervezet.

Véleményem szerint az üzemi tanácsok ideje nem járt le, további demokratizádosának szűk.ég van, s ezt lépéoről-lépésre kell megválóéitani. kxsxxkxüp Ez a szerv kell. Az összetételt is át lehetne dolgozni.

" Biztos nem győztem meg az elvtársikat.

Ha az üzem igazgató támaszkodik az üzemi tanácsuk, tartalommal tölti meg munkájukat, akkor szerintem KxrxxnxküKkx az üzemi tanácsxxxxskx betöltheti feladatát.

Ambrus elvtársi A VIII. kongresszus 1t szögezte, :• szocializmus teljes fiílpitlÜEiz az üzemek valamennyi dolgozóján.- k alkotó kezdeményezéset biztosítani kell. Ennek fontos része a vezetés fogalma*, s hozzátartozik az üzemi demokrácia biztc itááa.

I Nagyon fontos, ki hogyan Ítéli meg az üzemi demokrácia helyzetét,

az’ üzemek önállósága, gazdasági vezetők szemlélete stb. A vállalatok ö." szevonása szélesíteni fogja az üzemi demokráciát, erősíteni.

r______________________________________________________±_______________________________. !

— i r iütéIi É1-