Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1963-01-07
-5 - í a kettőn vezetés megái1apitásában. Nagyon egyértelműen le kell szögezni - a rendelkezések figyelembevételével - milyen mélységig nyúlhat le a gyáregységek irányításába az igazgató,milyen jogokat tarthat meg magának, s milyen jogok illetik a gyáregységeket. Az első oldalon szerepel "a gyáregységek vezetőinek főleg o termelés irán itéea, a rendelkezésre bocsájtott eszközök xx tervszerinei felhasználása és a munkafegyelem bizto.Itáea tartozik jogkörűkre." A bérkérdések, létszám és munkaerő kérdés és egyéb kérdések, központból történő beavatkozását nem tarlóm helyesnek. Helyre kell tenni ezt a kérdést. Két alapvető kérdés nem egészen tisztázott még. S azt javaslom, hogy xx± a két alapvető kárskéx* problémáján pártszervezet, a gazdasági vezetők figyelmét fel kell hivni. Egyes területeken a munkakapcsolat kérdése. A társadalmi szervek estében nem ti ztazhatott.szervezési és gazdasági okokból a kapcsolat kérdése. Ilyen például a gyár igazgatójának és a párttitkárok kapcsolata. Miben legyen ez a kapcsolat, hogyan bonyolítható le? Az egyes gyáregységek megfelelő képet kapjanak az e-''ész vállalat egészéről, mindenegyes problémával a központ ^ igazgatójával nem lehet tárgyalni. Mindezek megvalósítása csak jó f * munkakapcsolat alapján lehetséges. A szakszervezet részéről megoldott. a szakszervezeti bizottság egységes irányítása. Törekednikell a gazdasági vezetésnek és pártszervezet irányítása is hasonló formában ^*»n történjen, mint a szakszervezetté. Az üzemi demokrácia kérdése. Komoly hatást az üzem dolgozóinak gondolkodására nem tud elérni a gazdasági vezetés. I*t rendkívül fontos a pártszervezet, a szakszervezet és a gazdasági vezetésnek egységes álláspontot kialakítani, de ez csak úgy lehetséges, ha elaövető kérdésekben közös nevezőre jutnak. Itt rendkívül fontos az üzemi demokrácia helyes kifejlesztése, helyes alkalmazása, k célból hozzanak lé tre kollektívát, mely az alapvető kérdesek eldöntésében segítséget nyújt. 2 ko.ll ktivában a társadalmi szervezetek, igazgató, gyáregységek vezetői, a fizikai dolgozok tekintélyes emberei. Arra külön vigyázni, hogy a fizikai dolgozók szavának súllyá legyen. S ha a dolgozók jól tájékozottak lesznek, a vezetés is jól tájékozott lesz. A kereslet-kínálat kérdése. /Fogpaszta téma/ Arra vigyázni kell, I 1 hogy a vállalat ne legyen öncélú, azt adja a vállalat, amit a fogyás?, tóit kérnek. Törekedni kell a páti piac befolyásolására, a kulturált f* igényeket elégítsük ki, a gyárfás gazdaságosabb legyen. Tanácsolom hz elvtársaknak gondolkodjanak el a íelvetett**** problémákon , s amennyiben jón;k találják munkájukban alkalmazzák. Pappert elvtárs: Megítélésem szerint a beszámoló olyan időszakról ‘tesz T el ént? sí, melyet hősi korszaknak lehet elkönyvelni. A g;.;ari elvtársak jól oldották meg feladatukat, azért isimért termelési mutatók gazdaságosig®elésről számolnak be, s ozero J fogyasztók ellátáslTBgrininemü kiesés nem vol... Jól oluo őa meg e szervezet e komplikált feladatot. Annyi tanulságot le lehet voixni hogy igyáiem lehet összevonást létrehozni. Javaslom a V.B. fogadja el a jelentést. Takács elvtárs nagyon alaposan magyarázta azokat a melvek bennem is felvetődtek. Ennek lényege, a telepeknek, gjarog,, eéS kezdeményező kéezeégét fel kell kardni. A termelés ott zajlik kézért fontos szerepük van. Bárányi elvtársi Na yen őszintén szeretném felvetni az illatszermujnka* azt tofkor°n^B°ÍvÍ"tbgí beezéliink, lehet ■> ■ j» ^ i !
