Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1963-04-01
- ----;— --—— ■■ p \>.v " f ■ ' r ' ' ■ — > - - l.> I ' ' - 8 -Vas et. válaszol a hozzászólásokra. Kedves Elvtársak! ,, Engedjék meg, hogy néhány szóban tájákoztaxmKxÉzx ShShm± et.-aknak az anyagon túlmenően. Az egyik táblázatban megmutatjuk azért mondom el ezt, mert enélkül ágy gondolom a vállalat munkáját kellőképen összefüggésében értékelni nem lehet. Ha az et.-ak megnézik ezeket a diagramokat, akkor világosan lehet látni, hogy ezek a lázgörbéka megmutatják, amikor itt egy általános,nagy volumenű eltérés van, skicc hogy ez az egész vállalat vezetés -gazdasági és politikai vezetés- munkáját olyan nagymértékben terheli és politikailag olyan koncepciókat teremt, amellyel évek óta nehezen tudunk megbirkózni. Egyrészt volt egy olyan elképzelés, hogy minden polgári gyártást elvittek az üzemből és csak katonai gyártások folytak. 1953-54-ben agyártás túlnyomó többségét katonai gyártás tette ki. iSXXxatlXI >-s SÍXXSCXSf^fllsqíiy^^MKXÍÍXlíI Amikor ezt leállitották, ott áHt az üzem majdnem 2ooo fővel és nem volt mit gyártanunk, 1955-ben került át a Kismotortól a rocsaó motorok gyártása, az olajöngyújtó szivattyú, stb., tehát mind olyan gyártmány, ami nem a Gamma profiljába tartozik. Szóval olyan nagymértékű kapkodás volt, amit nem tudtunk megemészteni. Kádereink nagyrésze nem látta maga előtt a perspektívát, a szakmunkások nagyrésze kilépett a vállalattól. Galambos et.-nak, aki akkor a PB. titkára volt el kellett menni a Budapesti Pártbizottsághoz, mert olyan lehetetlen BrKaixzáiáaxxBii állapotok voltak. K Abszolút nem volt összhangban a termeléssel a műszakiak ösztönzése, mert kétszer annyit kellett dolgozni, mint korábban fele annyi fizetésért. Akkor elkezdtük a mikroszkóp .... fejlesztését és eljutottunk oda, hogy egyes műszereink a különböző kiállításokon nagydijat nyertek. Eljutottunk pár év alatt oda, hogy qpbikai, finommechanikai szinten a világszínvonalat igyekeztünk elérni. ^ Ólajszivattyúban is nagymértékű növekedés volt. Olyan fejlődést ^ tudtunk biztosítani, hogy az általunk gyártott ólajszivattyuk a külföldi mintával egyenértékűek. Tehát ilyen fejlesztési munkát végeztünk, amikor elérkeztünk 1959-hez. 1958-ban jöttek azzal]* hogy a kínaiaknak kell 2ooo db op=fc£fc»i kétszeresére fejlesztettük fel az optikai részt és 196o-ban f iEsBiaok kaptunk egy olyan utasítást, ami alapján leadtuk az optikát, és helyette kaptunk egy olyan profilt, amelyet nem ismeitink. Műszaki gárdánk ezt egyáltalán nem ismerte, tehát azt kellett csinálnunk, hogy a meglévő embereket átképeznünk, az egész vállalatot át kellett állitani. £z éppen olyan, mintha a Beloiannisznak azt mondanák, hogy ezentúl optikai, vagy finommechanikai profilt fog gyártani. Mi ezt igyekeztünk megoldani, bár az Ígéreteken kivül igen keveset tudtak adni az et.-ak. Amikor a 2-ik 5 éves tervünket készítettük, még nem , volt ez. Például 1959-ben terveztünk 1965-re 15o milliót, most a termelési tervünkben ezek a volumen változások bekövetkeztek, de a beruházási tervben változás nem történt. Olyan helyzetben vagyunk, hogy bexmérő műszereink nincsenek, vagy olyan kis mennyiségben vannak, amely nem elég. Tudjuk azt, hogy a honvédelmi igény rabszódikusan jelentkezik, de ezek nekünk óriási nehézségeket jelentenek. Igaza van Kovács et.-nak abban, hogy egyetlen egy ipar nem rendelkezik ilyen kutató intézetekkel, de az átvett gyártmányok drágák, nehezen gyárthatók. Amikor átvettük, akkor azt mondták, hogy ezek 1 gyárthatók, de kiderült, hogy nem gyárthatók és nem jók.
