Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1962-02-19
— 1 ■ ' . I , , , I I . I ... ----------> ' ti- 4 -kellett legelőször tisztázni.' /önköltség, terra.n ö -.ngség, nemzeti Jövedelem* reálbér, reáljövedelem, stb./ Csak ezen /ojalmaK tisztázás után tudtak sok helycn rátérni az anyag érdembőli tárgyaláséra. Másrészt sok nehézséget okozott az, hogy az irodalom os®efuggesteleö, vesető elvtársak beszédeiből összeállított hal naz volt, E teffla feldolgozásához az Ágit-prop*" Osztálynak es a szakcsoportnak külön vita-, vázalatot kellett Összeállítania valamennyi propagandista szamara, 3 igy sikerült az anyagot rendszerezetten megbeszelni. A Gazdaságpolitikai tanfolyamokon végig, az Időszerű Kérdések tanfolyamán a foglalkozások akkor élénkülték meg, amikor a helyi gazdasági feladatok tárgyalására került sor. Általában mindenütt helyes őssel fogadták az 5 éves tervet, de néhány kérdésben komoly viták folytak. Pld. termelékenység, anfíak mérése, a beruházások es rekonstrükcic5k, az ipartelepités, profil tisztázása, stb. általános tapasztalat-,^hop a hallgatók jó része főleg S termeléssel kapcsolatos egyeni /pl. Ritáéi/ problémáit vetette fel; abban kertek segitreget,* Egyes helye- ^ ken hát ár o z o 11 an "ké r t é k a hallgat dk a vezetos színvonalának javítását helyileg is. /Folyamatos ffiunkalehetose g bizuoeiü.sa, stb./Pozitív jelenség, hogy komoly érdeklődés tapasztalható aziránt, hogy ^ többi népi demokratikus országban mennyibe1 kerül^egy-c:^ termek előállítása, vagy milyen terméshozamokat érnek el a mezőgazdaBúgban* A foglalkozásokon felmerült problémák,, aggj d^makt_- Egyik legvitatotabb kérdés volt a mezőgazdaság kérdésé. Változatlanul sok helytelen nézet van, amely bizonyos parasztéineness-get tükröz. Iáiért nem szüntetjük meg'a háztáji g&dasugckat? Ha szorgalmazzuk a háztáji földek árutermelésének növelését, azzal a spekulációt törvényesítjük. Azért “vannak elhanyágblva a közös gazdasagok, jert a parasztok a háztájival vannak elfoglalva. Elnézőek vadypjik a parasztság iránt; sok drága gépet, épületet kapnak, de nem becsülik meg, elherdálják, Még propagandistáknak is volt oiyai nezetűk, hogy mi ^áfizetünk, ők jól járnak,”1 /Goldberger, Euháseiyem,/ Ezzel a kérdéssé! összefüggésben felmerültek a bblsó közellátási neh csojek is, elsősorban olyan szemináriumokon, ahol többségében női hallgatók vannak, /hagyma, zöldség, otb./ __ _- Több helyen felmerült, hogy ellentmondást Tatnak a párb ipartelepítési politikája és a gyakorlat között. Jelenleg is so,< nagy ipári célú építkezést látnak a fővárosban. Ezt elsősorban a f;varos lakosságának növekedése, lakás, közmüvekkel való ellu'oc^ts-)g_ szempont jab ól vetették fel. Másrészt ez továbbra is szívóhatást gyakorol a videkx munkaerőre.- A K.G,S,T,-n belüli szakosítással kapcsolatosan ^hmerult, hogy 1 nem fog-e a nemzeti jövedelem esökkeheséhez vezetni. Mi rt adtuk át a ?ádi óS árt ást "Bulgáriának? Miért álltunk le a 3,5 tormás csepel autó gyártásával?- A termelékenység növelésének fogalmát elég gy kran azonosítják a munka intenzitásának növeléeéve.1.- Ml az oka a terv modósitáeának? Mire fordítjuk azt a 2o milliárd é/1 Ál ■ ,........._ , í# I
