Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1962-06-04
^ >1 mm > f- 4 -- A fejlett tormái,; 3i viszony és a termelőerők fej. l-*tt<Mgi foka közti oll ntmondáe ez alapvető probléma az érdekek ° összh.ngjának mügtercmtősénél. A tókds viszonyok közt az érdekükről kial kult tv det és vélemény még befolyással van a dolgozok osclekodetdro, állás foglalására. Többször tapasztaltuk a maradi szemléletűt, a régihez való ragaszkodást, önzést, moly mögött a legtöbb esetben az alábbi gondolatok voltak; "Ha uj t chnolégiával, munkamódszerrel dolgozom nvkem j.l.nt több munkát, - kevesebb bér, több munka, - más t_rü~ 1'. tre helyeznek, nem lesz 'rám szükség - stb." Az önzés megmutatkozott abban is, hogy egyseik jobb munkafeltételeket, magasabb bért, érdemtelen prémiumot kov, t.. t-lc es biztosítottak, a közvetlen munkatárs, az egész műhely, *z ' ügosz vállalat, vagy a népgazdaság rovására. ~ Az őrdskek összhangjának megteremtését nagyon sok szór akadályozta az, hogy .gyes dolgozók, beosztott vezetők amikor bírálták e vállalati intézkedéseket, bírálatuk mögött saját egyéni érdekűiknek előtérbe helyezése, kiváltságos helyzet megteremtése volt. A vállalatok vezetői a felsőbb szervek felé, különösön a tor vezés időszakában, azonos szemlél.tbői ugyanazt tették. Harcoltak a laza tervekért, majd a feladat végrehajtása során hajlamosak voltak arra, hogy a hibák okait nem saját munkájukban keresték, hanem igyekeztek atharitani a felelősséget külső okokra, hogy igy munlcá" elbírálásához kedvezőbb körülményt teremtsenek. Ilyen körülmények mellett a tényleges népgazdaság': érdek felismerésé igen nehéz és bonyolult feladat, különösen akkor amikor a külső körülmények, a vállalaton kivüli okok is ténylegesen fennálltak. Általános gyakorlat legtöbb vezetőnél a rendeletekben a "kiskapu" keresés. Ez a "módszer" sokszor biztosítja a népgszerüaág. Ilyenkor szokták bizonygatni, hogy mernek felelősséget vállalni, hogy rugalmasak, és nem magukért, hanem a dolgozókért, a népgazdas; érdek miatt cselekedtek úgy. A valóság az, hogy valamely kérdésben meg a torvénye-s keretek közt a vállalat vagy egyén érdekét helyezik a népgazdaság érdeke elé. Ilyenkor szokott bekövetkezni, hogy eltekintenek a felelősségre vonástól, e törvényekre, rendeletekre hiva koznak, és bizonygatják, hogy nem lehet a felelősséget megállapít. és igy akarva vagy akaratlanul a népgazdaságnak nagy erkölcsi és anyagi kárt okoznak. I O á? O-, >r '•NW* mnW.
