Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1961-06-26
•> •> 1 ....—........... t-11 -V Felvetném a kerület felelősségét. Nem hiszem, hogy valaki is azzal * jött volna vissza az OKL-ból, hogy ott jó a gazdasági vezetés. Ugyan ezt szeretném elmondani a minisztériumi szintre is. Nagyon fontos lenne, h vezetés kérdésének megoldása. Jó néhány témánk van, amit nem tudnak eldönteni, hogy kell-e vagy sem. Évközben legalább tizszer van módositva a terv, és csak az év végén hagyják jóvá. Betley elvtárs: Az iparági műszaki fejlesztés koordinálásának kérdése: Az intézetünk feladatát, tevékenységét hosszabb huza-vona után határozták meg. Az intézet fejlesztési programját viszonylag elég kollektíván alakítjuk ki. Az intézeti éves, es 5 éves fejlesztési tervek képezik az ipar fejlesztési terveit is. Személy szerint egy fő, a főkonstruktőr van ezzel megbízva, ő készíti el az iparág fejlesztési tervét. Tapasztalatunk az, hogy ez az irányvonal meghatározás, ez a tervezes rendkívül szubjektív, nélkülözi a tudományos megalapozásokat. Nincs megfelelő tapasztalt ember, aki megfelelően elkészítené a terveket a döntésre. A pártszervezetünk véleménye szerint a tervezést objektív alapokra kellene helyezni. Mikor engem párttitkárnak megválasztottak, az iparági igazgató be^ hívott, hogy különböző’ problémákat megbeszéljünk. En erre a megbeszélésre igyekeztem előkészülni. A beszélgetésünk során azonban egyre inkább azt tapasztaltam, hogy ez csupán egy udvarias látogatás. Kértem, jöjjenek ki, problémák vannak. Semmi nem történt. Probléma, hogy a felsőbb vezetés, irányítás hogy áll a kérdéshez. Az utóbbi időben nagyon elhanyagolt volt intézetünkön belül a kutatókkal való foglalkozás. Egyes kérdéseket konkrétabban megvizsgálunk és javaslatokat teszünk. A gazdasági szempontból egy sor észrevételünk van. Hiába fogjuk mi ezt vezetőségi ülésen megbeszélni, a minisztériumban el fogják tenni a többi dosszié közzé. Ezt a légkört nehéz ilyen formában áttörni. Az az érzésem, hogy más illetékes minisztériumnál is fel kell ezt vetni. Kényelmesek. Az iparági vezetés módszere nem megfelelő, nem elég keménykezü. Jó eredmények születnek az intézetünkben, amelyek a népgazdaság számára szükségesek, az iparági vezetők, a gyárak ezt elismerik, az eredmény úgy van átadva, hogy az felhasználható. Minden adottság megvan, és mégsem megy a bevezetés úgy, ahogy kellene. Másik kérdés, a kutató munka metafizikus szemlélete. Mind a mi intézetünkben, mind egyéb intézetben kétségkívül tapasztalható ez. Ahol történt is ebben némi változás az az intézetek saját kezdeményezésére történt. A helyzet az, hogy az egyetemek az egyre növekvő ipar részére igyekeznek megfelelő embereket képezni. Azok a mérnökök, akik az egyetemről kijönnek nem rendelkeznek még azzal a tudással, ami a műszaki kutatás területén szükséges. A Szovjetunióban én olyan fizikus-mérnök szakot végeztem, ahol a kutatási módszereket, az általános fizikai összefüggéseket, a kísérletek matematikai vizsgálatát tanultam meg. A mi intézetünk alapján is indokoltnak látnám az ilyen jellegű oktatás bevezetését, helyesnek tartom ezt a javas- 1 latot. A politikai és gazdasági^unka egysége: Igen nehéz, és fontos kérdésnek tartom, de az az érzésem, nogy nagyon nehezen tudjuk megvalósítani azért is, mert kicsit magunkra vagyunk hagyatva. Sokkal konkrétabbá kell tenni a kutató intézetek feladatait. El szeretném még azt mondani, hogy mi iblyan formában foglalkoztunk ezzel, hogy először a gazdasági vezetőséget akartuk kézbe fogni. Osztályvezetői értekezleteken konkrétan felvetettük ezt a kérdést, hogyan értelmezik a gazdasági munka és a politikai munka egységét, a mindennapi munkában hogyan látják ezt megvalósítani. Sok probléma van még, de jobb AZ j 1 —-un -nrttír--—^-
