Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1958-01-21
é- A párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének font03- ságát elvileg elismerik', de a gyakorlati kérdősek kapcson 80k szektás vonás volt érezhető* Pl, bizalmatlanság a volt r.BP tagok és az értelmiség iránt, meg nem értés a pártoriki- 7iiliek funkcióba állításával szembe* I - Jugoszláviával szerijén nagy fokú a bizalmatlanság. Wem tartj jálc őszintének a jugoszláv közeledést.. Felvetődött az__c> proo~ \é]Tia is, hogy az üzemi tanácsok létrehozásával mechnnii.cusj.nl másoljuk Jugoszláviát* /kismotor és Gépgyár/.- Sok azé esett a szocialista forradólom törvényeinek tárgyalásánál - a nemzeti sajátosságokról, he szinte alig beszéltek azokról a t Örvény szerűségekre1, amelyek egyformán érvényesek valamennyi szocializmust építő országra. ^ il -a .ha i » mu3«- Lenin izmus kérdései cimLl tanfoly i7!ok; xX2 pro pa,-and'.a !’ ttag ot” oktat» "a liarSazmus-Leninizmus kérdései c. ta.a~ lo;,vámok többsége nem töltik be szerepüket, a követelményektől masar'V‘ elmaradnak,. A tanfolyam célja az lenne, hegy az alapszó ev esőin, vtőségek tagjait és aktivált képezze, ahol klasszikusok alapján __ méii&rkcdne}; ' 0. történelmi materializmus néhány alapve tő kérdi u-.;V cl.. Azonban a pártszervezetek az elmúlt evek tapasztalataihoz hasonlóan a "anfolyamot tömegoktatási - formának fogták .fel* a hallgatók összetétele és a tananyag-színvonala kozott nagy az wit.'ér 'S . 'Előképzettség hiányában nem tudják feldolgozni a kijelölt ez olkedvotlenédést okoz. A propagandisták egyresze ser -nnáeíkoiik olyan képzettséggel, hogy ezt az anyagot tani .ani tudja. Biz (vív 00 fokig ez is magyarázza a tf.L. Kérdései tanfolyamon a nagyobb arányú lamorzsélódásií. /Poglilkozáson a hallgatok n.o, b0-7t ?>‘-a . vz részt/. Iá • thlrai i-.afíaBZtalatokt, Az osztály lenini maghatározását a jporpagandiuták is nehezen yrtették, még kevésbé a hallgatók. 1 ' Viták és téves nézetek voltak Magyarország rm ősztályviszonyálról,, továbbá arról. hogy milyen körülmények között éleződik, vagy enyhül az osstályharc. gok r- zavaros nézet a szociaxizmuaba való átmenő. t kUlönbole firmáinak le he tőségeivel, kapcsolatban. A xX« Kongresszusnak azt a megái lapitnsat, nogy icorunk^ vj.a/,oi/.ya ... között egy sor kapitalista országban lehe tséges a szooia .’.xsta forradalom békés megvalósítása, sokan úgy értelmezik, hogy i« 'ifitnégea szocialista átalakulás forradalom nélkül. Holozv a.y 1 i - •■'árváié, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenőt mind énképpen* forradalmi átalakulás, akkor 10, ha lehetőség -jtera, he, y a munkásosztály egyesítve a nép többséget, polgárnőcoru nőikül vívja ki n hatalmát. A békés utat sokan leegyszerűsíti ••, pusztán parlamenti útra, teljesen figyelmen kívül hagyva, ho,.y a parlkumet a munkás osztály számára csakis a parlamenten kivel l->a tömegharccal együtt eredményezheti n reakciós erők 0j.ie1vh.l--1- :> ónak megi őrá'só t. <3- 3 -W------------------■----------—.................. " " r,lí