Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1957-06-10
> ^ , • V,T v>-i ___ ■ j) Ő 11 U h'fi fy(P. •T^í-.g '%/) 4y ••• .*,■ / ,7 //"' ■ Néhány megjegyzés a Bp.Műszaki Egyetem marxizmus-leninizmus és politikai gazdaságtan tanszék munkájáról, oktatóinak osszetetelerol, _fejlődéséről az elmúlt évok tapasztalatai alapján* A marxizmus-leninizmus oktatását az egyetemeken a Műszaki Egyetemen is 1948-ban vezették be. A politikai tanszékek és munkatársai! helyzetét sok tényező nehezítette meg. A műszaki tárgyak több évtizedes tradícióval rendelkeznek, oktatói gárdája szinten több évtizedes oktatási tapasztalattal bír. Az ideológiai tárgyak, a marxizmus - és politikai gazdaságtan tanszékek és munkatársaik kezdők voltak. Laga a tárgy oktatása komoly ellenállásra talált a regi műszaki oktatók többsébe részéről. A hallgatókba mondatos- félmondatos szavakkal csopogtettek 1 még jelenleg is - azt a nézetet, hogy valaki lehet jó mernek meg akkor is, ha nem tfjuaul marxizmust-leninlzmust, hisz a jelenlegi vezető értelmiség egyetemi hallgató korában nem tanult ideológiai tárgyakat mégis jó szakemberekké vált és itt saját magukra hivatkoznak. az egyetemi hallgatók szociális összetétele i^en rossz volt. Többségük kis* és nagypolgári származásúak voltak. A marxizmuo-loninizmus tanszékek munkatársai is kis es nagypolgári származású oktatók voltak akiknek egyrészük illegális kommunista volt, a másik részük belépett a pártba karrierből, vagy azért mert nem akart fasizmustRomért felismerte a fejlődés törvényét, de nem volt kommimista. A marxi.zmus-leninizmust tankönyvből jól megtanulta, értelmileg megértette, de érzelmileg nem, mert osztály helyzetenol fogva * marxizmusleninizmust érzelmileg nem fogadhatta el, hisz csak tankönyvből, tanulhatta meg azt, hogy a Horthy rendszerben hogy eltek a raumeaso^, min jelentett az, hogy Magyarország három millió koldus országa stb. Később javult a hallgatók szociális összetétele. Egyeteműnk hallgatóinak 5o-6o %-a műnk s paraszt származású lett. Bővültek a politikai tanszékek is. nőtt a marxizmus oktat óina száma is. Sajnos a marxista oktatók politikai és szociális öaszetotele ahaiigatőgóyp ^ TT^m nem javult. i^marxizmusTánSzókok munkatársai 7^S vézelot/^ laís és nagypolgári származású oktatok maradtak, olyanok mint például Ács Miklós adjunktus tanszékvezető, majd tanszekvezeto helyettes,akinek édesapja vas-nagykereskedő és loo-nál több hold fölödéi^rendelkezett, ő maga szigor megróvás pártbüntetésben részesült, azért mert osztálvidegeneket akart becsempészni a partba. Vagy Rado ^Judit akine^. 1 édesapja bank részvényes volt. Radnóti láva akinek édesapja ^r ^oszvónves volt.Vagy olyan kispolgári származású, de illegális munkában xs ré, .átvett elvtarsak akiket az előző munkahelyükről Pótbüntetéssel váltottak le több oknál fogva, mint például Vitéz elvtarono, Szilas István elvtárs,Fehér Petemé elvtársnő, vagy olyan munkás vagy paraszt származású adjunktus ós docens akit partbuntetéssel kuxdtek az egyetemre előző munkahelyeikről, például Pataki János /rongyos gárdista múltja miatt/,Bónus Rókus /nyilas mullja miatt/, ozebeni Is i»várait. ,'tb*^^’raiamus-leniniamU£5 tanszékek egyrészt kis és nagypolgári származású oktatókból, másrészt előző munkahelyükről leváltott, pár tbüntet ó sből elküldött oktatókból tevődött össze. Az oktatok egyrészének oktató-nevelő munkájában hallgatóink azt érezték,^ho^y a marxi zmus-leninizmus egyes tételeit csali értelmileg magy^azzak.kivul állók módjára, annélkül, hogy ok maguk aszerint eltek volna. őszinte beszélgetéseken úgy fogalmazták meg, hogy miért XI tanitja nekünk 0 ( ; mm—m m m m m m ^ ———------------------------------------------------------r— '
