Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1989-05-24
— 1 1 » - " 1 ■ " “ 1 '■ * 1 \u> 1 J 'I J* U. ■ 1 - I -------------------------------------------------^ * A? |í 1. melléklet A kerület gazdaságának jellege 1985 óta egyre heterogénebb: jelentős a gép-építő-könnyűipari vállalatok szarna itt található 3 iparági tröszt, kereskedelmi és több szolgáltató vállalat központja, ugyanakkor növekvő számúak és arányúak a kisszervezetek, kisszövetkezetek, vegyesvállalatok, korlátolt felelősségű társaságok, gazdasági munkaközösségek. A korábbi ipari centrumban jelentős kutató-fejlesztő bázis is kialakult. Az utóbbi évek a gazdaság szerkezetében változást hoztak: növekvő számúak és arányúak a kisszervezetek. Ezek részben a nagyvállalatok szétválásával jöttek létre, de nagyobbrészt ^ újonnan alakult kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek. Jelentős számban dolgoznak kisiparosok, kiskereskedők. 1987. év végén a kerületben működő ipari szervezetek több ágazatban Budapesten jelentős súlyt képviseltek: a villamosenergiaipari termelés 14%-a, árbevételének 24%-a, a gépipari termelés 15%-a, árbevételének 21%-a, az építőanyagipari árbevétel 22%-a (TCST nélkül), az élelmiszeripari termelés és árbevétel 17%-a innen származik. Kerületi vállalatnál dolgozik a gépiparban fog lalkoztatottak 13%-a, az építőipar dolgozóinak 10%-a. 1988-ban átlagosan csaknem 80.000 ember dolgozott kerületi székhelyű szervezeteknél. Ezzel együtt 3 év alatt mintegy 13-s-kal csökkent a vállalatok (főként ipari) dolgozóinak száma. (E 13% _ mögött feltételezhetően még nagyobb kerületi létszámcsökkenés húzódik). A kerület legnagyobb szervezetei 3 év alatt -folyó áron számítva- csaknem 20%-kal növelték értékesítésüket. Az árbevételen belül a konvertibilis export 70%-kal nőtt, a szocialista export 4%-kal csökkent. Ezeket figyelembe véve sincs lényeges elmozdulás az értékesítés belső szerkezetében. Változatlanul a termelés 3/4-e e gazdálkodói körben belföldön értékesül, 14%-a szocialista, 11%-a tőkés piacokon . (Az export révén 162m $ és 312m Rbl beve. telre tettek szert a vállalatok 1988-ban.) A megtermelt nyereség változása a jövedelemszabályozás módosításai révén gyakorlatilag összehasonlíthatatlan. De az 1988. évi jövedelmezőségi mutatók sokat mondóak: az árbevételarányos nyereség ^T"-----------------------------------------------------------------------------------------------Z J
