Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1988-01-26
j- 15 - * r Egy szocialista vállalatvezető, ha veszteségesen termel mondjuk a tőkés piacon, akkor ő nem azzal érvel, hogy kérem én kivonom a tőkémet és átviszem valahova máshova, hanem adjatok, nekeqi olyan támogatást, olyan beruházási eszközöket,ami vei meg tudom vásárolni a csúcstechnológiát, és én is világszínvonalon fogok I termelni. Ebben a logikában és most csak a politikai irányítási konzekvenciákra gondolva, a politikai döntési rendszer centralizációja jórészt ezzel a strukturális különbséggel magyarázható. Tehát a legfontosabb politikai döntések, és ezek a gazdaságban a beruházás-politikai döntések, azért is centralizálődnak, azért iákerülnek mind magasabb hierarchikus szintre, mert az általános beruházási verseny viszonyai között, amikor mindenből hiány van, akkor a gazdaságirányítás az nem az erőforrásokat osztja el, hanem a hiányokat. Tehát azt mondja meg, hogy kinél, mennyire legyen intenziv a hiány egy adott időszakban. Ilyen viszonyok között már a vállalati szint is arra törekszik, hogy minél magasabb politikai fórumon szerezzen támogatást a saját ágazati és alágazati érdekeinek. Tehát a politikai döntések, nemcsak attól centralizálődnak, hogy úgymond a k-özpont mindent maga akar eldönteni, tehát hogy mindent a maga hatáskörébe von, hanem már a vállalati szint is lehetőleg felső, központi bizottsági, politikai támogatást igyekszik megszerezni, tehát a centralizációs probléma ezáltal is működik. Nem működik ezt* bizonyos tőkekorlát, ami vagyonérdekeltséget, költségérdekeltséget létrehozná, igy mindez a politikai irányítás szintjén a kontrollt csak legfelsőbb szinteken, kormányzati szinteken képes megteremteni. Ahol a strukturális sajátosság él, még egy tárca sem, tehát egy ágazati minisztérium sem működik kontrollként, hanem egy sajátos ágazati lobbojszervként, ami igyekszik a saját ágazatának a beruházási versengésben minél több beruházási forrást megszerezni. Vagyis az egyensúlytalanságok, a feszültségek csak a külkereskedelem, a fizetési mérleg és a makroszintű egyensúlyokat képviselő intézmények, tehát Tervhivatal, Pénzügyminisztérium és általában a kormány szintjén érzékelhetők. . / . — J I ... _ .... J — ■ “ •" — "—^ — '
