Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1988-01-26
r ^ •» ■ mnp I ' ' ' i ^ I- 7 -Azon vállalatoknál, ahol korábban is létezett stratégiai terv, az érintettek véleménye szerint az új irányítási forma nem tudta alkotó módon új elemekkel gazdagítani azt. Tényként kell megállapítani, hogy szinte kizárólagosan a beterjesztett javaslatok kerülnek elfogadásra; ezek már általában megoldási változatokat sem tartalmaznak, mert azokat az előzetes egyeztetések során kiiktatják. Egyes vezetők szerint helyes is, hogy ez igy van, mert utalva a testületekben résztvevő átlagdolgozóra, megjegyzik, hogy döntési joguk van olyan kérdésekben, amelyekhez nem értenek. És mivel ez tény, egyelő- ^ re az új vállalatirányítási rendszer ezen formái is feleslegesnek ^ tűnnek. E kérdés kapcsán más vezetők úgy nyilatkoztak, hogy e forma tovább fejleszthető érdemi döntésthozó és a vállalati politikát ténylegesen alakitó intézménnyé, a központi megkötések enyhítésével, vagy megszűntetésével, a döntésben résztvevők közvetlen érdekeltségének növelésével, külföldi tapasztalatok alapján, vállalaton kivüli szakemberek bevonásával, az irányitó testületek munkájának rugalmasabbá tételével. A közgyűlések, küldöttgyűlések, VT ülések lefolyása jól érzékelhető eltérések mellett több hasonlóságot is mutat. A vállalati taná^ csők évente általában 2-4 ülést tartanak. A közgyűlést, küldöttgyűlést, ennél kevesebbszer, 1-2 alkalommal hivják össze. Meg kell jegyezni, hogy a 2-300 főt foglalkoztató vállalatoknál a közgyűlés határozatképessége nehezen biztosítható. Másfél éves működés után az ÉLGAV közgyűléses forma helyett ezért döntött a küldöttgyűlési mellett. Igen eltérő az egyes témák kapcsán kibontakozó vita elevensége. Nem ritkán születnek kérdés, hozzászólás nélküli egyhangú döntések. Ezzel szemben van olyan vállalat is, ahol még egyhangú döntés nem volt /pl: AUTÓKUT/. A legtöbb kérdés, hozzászólás a vállalatok éves terveinek, valamint a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek tárgyalásánál van. E vitára is az jellemző, hogy csak ritkán érzékelhető a tulajdonosi szemléletből fakadó összvállalati érdek megragadása, inkább az a törekvés, hogy a képviselt vállalati szervezeti egység számára kedvezőbb feltételeket sikerüljön elérni. 21 I 'í ; - -------------------------------—----------- ----------------T——...............7-----J I
