Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1987-03-24
» < ■ -mafr i i- 16 -A végletes elmarasztalás részben egy jószándéku türelmetlenség kifejezője, ami nem ritka szellemi életünkben más kérdésekben sem. Ez a türelmetlenség, az érzelmi alapokon álló kritikai hév - elemzes ős higgad I követkéztetesek helyett - olyan aránytóvesztésekre is vezet, hogy teljességgel elveszettnek látja, és láttatja azt, ami nem tökéletes. A nemzetközi áramlatok kedveznek az ilyen értékítéletek kialakításának, s a saját oktatási rendszerünk hibái is adnak okot a kritikára. A továbblépést azonban csak az segíti, ha elemző módon és konkrétan tárjuk fel az oktatási rendszer feszültséggócait, , s szűkös forrásainkat a leginkább kritikus pontok szelektív fejr ' ^ esztésére koncentráljuk. I ^ f Napjaink gazdasági, társadalmi, politikai realitásai fokozottabb mértékben teszik szükségessé annak tisztázását is, hogy milyen mértékben várható a szociálpolitikától a társadalmi szolidaritás elvének védelme. A nagy ráfordítások el lenére a családok társadalmi jövedelmei csökkenő értékűek, a gyermekek eltartásához való társadalmi hozzájárulás és a nyugdijak értéke - a legalacsonyabb kategóriába tartozóké kivételével - csökken. A szociálpolitika vitakérdései nem korlátozódhatnak arra, hogy a munkajövedelmek és a társadalmi járandóságok elfogadható aránya ; és szintje milyen legyen. Vizsgálnunk kell a nyugdíjrendszer és más, a társadalombiztosítás tárgykörébe tartozó kérdések összefüggéseit /például az adórendszerre I/. A valóban rag y gondok, az anyagi szűkösség, és az adott rendszerek - Így az oktatás, az egészségügy vagy a szociálpolitika - magas, vagy annak vélt költségei, valamint működésének hibái arra ösztönöznek, hogy más, az eddigiektől részben eltérő megoldási módokat is keressünk, k'i nden ilyen tárgyszerű vizsgálódás és bármilyen külföldi példa figyelembe vétele hasznos lehet, ha kellő gondossággal mérlegeljük a tényleges tapasztalatokat, és az esetleges bevezetés hazai feltételeit. A felvetődő reformok eszme körében alapvetően a funkciók, a döntési jogkörök, a kezdeményezés és felelősség újragondolás, átrendezése szerepel. Az eI I átás-gondoskodás helyi, kisközösségi változataira utaló javaslatok feltétlenül Ígéretesek, a különböző funkciójú önsegítő csoportok szerepéi' is nagyra kell értékelni. . / . ; 10 . : —---------------------------------------------------------■ *-------------------. -----------------------------------------1 ' ——'— " 1 i ■ ' i 11 ”
