Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1987-03-24

— ’ ' p - i — » '—• r \£>w i ■ ' r »• ■ ---------------------------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------’ --------«

» !!'■'#« - • -:SŰ^

ál í*j

- I o -| A közösségek, a helyi kollektívák tagjai természetesen nem

várhatják, hogy nélkülük, aktív közreműködésük nélkül belső |i viszonyaik megjavulhatnak. Tenn I a karásu khoz azonban önállóságra is szükség van, a felelősség ugyanis nem lehet, s általában nem is lesz nagyobb az önállóság mértékénél.

A szocializmus árutermelő és egyben közösségi jellemvonásainak ellentmondásos egységét létrefozni; - a lakóhelyi és más közös- I ségekre is gondolva - ez még sok, ma sem könnyen megválaszol|| ható kérdést vet feI.

A még nyitott kérdések közül talán az egyik leglényegesebb:

milyen módon osszuk meg és integráljuk a munkát, a gazdasági ^

egységeken belül és azok között. Van ugyanis egy elvi probléma,

ÉS ami á I I a nd ó d i I emmá t is jeleni. A kis egységekben v a reál is

lehetősége annak, hogy a tagok, a résztvevők - társtulajdonosi vagy munkavállalói közösség tagjaiként - áttekintést szerezhessenek közös munkájuk és gazdálkodásuk minden lényeges kérdéséről.

.

így például befolyással rendelkezzenek az ügyek, a munka és a

i| f| | íi ililllS MÁ'dMh "t

gazdálkodás menetére, a személyes jövedelem és a felhalmozás

arányaira. De a kis egységek - ahol ez az átláthatóság és a

részvétel könnyen megteremthető, általában nem rendelkeznek

I

kellő tőkerővel, ami - néhány egészen sajátos tevékenység kivételével - a piacon való sikeres szereplésük feltétele. Ezért j folyamatosan vizsgálnunk kell minden olyan megoldást, amely

képes lehet a kis gazdasági egység előnyeit kombinálni a nagyobb vállalati tőkor övei. A nemzetközi tapasztalatok szerint a lllllramPr

kettőt összekötni képes szervezetek, illetve a nem szervezeti integráció jelenthetik az intenzifikáció alapját.

Összegezve: a ko II ek~H állal koz ások tehát elvben intézményei lehetnek a kölcsönös c , ... f s r a utaltság fel ismerésének, a kooperatív és szolidáris cselekvésnek. Ha gyakorlatban még nem ezek a vonások jellemzik működésűket, akkor sem feladni kell ezeket,

( ;; hanem keresni a megfelelő formákat, módszereket - működésűk feltételeit úgy alakítva - , hogy a lehetőségekből minél több válhasson valósággá.

. / .

J_________________________M.......... .|