Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1984-01-23
mH-n^t-at-ása A qazdaságpolitikai célok megválósitása természetesen nem szűkülhet csak a gazdasági szférára, az egész társadalom ugye, hogy a célkitűzések megvalósuljanak. Ezért politikai15 ő kell seqitenünk a termelői es fogyasztói szemlelet megfelelő IlakitáBát! a fegyelmezett munkát, a takarékosságot, olyan mozgalmak Wboitaíoz&sSt, amelyek mindezen célok megvalósítása iranyaba hatnak, óní -t-ríí nar szféráiában - ahogy említettem - a szervezettseg, I ütemesség és minőség elért szintjeinél nem Jutunkam®!£ásátadások lénveges, hogy gazdálkodó építőipari szervezeteink a lakasataaasoK iobbütemét és minőségét érjék el, nem kevésbé a lakasfelujitas es karbantartás minőségi színvonalának fejleszteset biztosítsak es egyben apiaci helyiekhez a vállalkozói készségüket növeljek, hogy azoknak a változásoknak jobban meg tudjanak felelni, amelyek a íE££ö.S állam^és életszínvonalbeli intézkedések következmenyekent fSrtWz^Iság kifejezésre juttathatja, hogy a célkitűzések megvalósításához erőteljes politikai nevelő ““"havai, de a szemelye fplplősséa jobb érvényesitesevel is közre kell működnünk, tenar nagyobb él jobb teljesítményeket kell elérnünk a kerület egeszeben. r*** a lanaqztálatok szerint a takarékosság, a szervezettseg, a munka minősége^terén még6jelentős tartalékaink vannak, mind gazdasaga, mind közvéleményt javító hatások miatt ezekre a tényezőkre nagyobb fiqvelmet kell forditani. Nyilvanvaloan vitatható az a kitetei, gy mi Lgiti elő ezen tényezőkben a változásokat. Helyenként az a tapasztalat, hogy a hanyagságot, pazarlást, a szervezetle g olyan megideologizált alapon is eltűrik, miszerint ez okoz munkaerővándorlást, ez okoz a vállalatnak közvetlen gondokat. Úgy gondolom, hogy azt a véleményt kell erősíteni, * ^éqekigényesség nem előidézője, hanem fekezoje ezen negatív jelenségek ük? ezt l politikai igényt fejezték ki a nagyüzemi munkasokkal folytatott beszélgetések kapcsán, ez az igény erosodott most az változások ügyében tartott aktivák kereteben is, miszerint aj?art leqven a rend, a határozott cselekvés őre, szervezője,^ igénylője és természetesen ennek kapcsán sok visszatérő visszásság r- *SSS°Íé gazdasági vonatkozásában a népgazdaság egy másik alapve?ő Szüléiével összefüggő kérdésre, nevezetesen arra a közismert tételre, hogy a terv ebben az evben a lakossági fogyasztás es iövedelém szintentartásával, a reálbér csökkenésével számol. Tlven helyzetben kell nagyobb teljesitményt es kiegyensúlyozott bel ÍÍÍ?íikai állapotot biztosítani. Ezek a követelmények és lehetőségek, uqy gondolom, hogy olyan tennivalókat diktálnak, miszerint meg nagyo f?^yl?me? kell f^rditLi arra, hogy a kifizetett jövedelmek mertekbenés ütemben a teljesítményekkel összhangban legyenek. A vallala koí belüli és kívüli szférákban ha többletteljesitmenyhez kapcsolód? lehÜőséglket lehet, kell biztosítani, ^hát legyen lehetove téve a többletjövedelemhez jutás vállalaton 2 Ilii formákban, vagy a vállalaton kivül, de mögöttük teljesrtmeny leqyen. Nem kevés figyelmet kiván az idei életkorulmenyekkel össze függő lehetőség, a szociális és munkahelyi közérzetet a a 1 nvp7Őkre Vaqyis, a legszükösebb helyzetben sem szabad elfelejte , hoqv az 4mbe?ek ^ kézbe kapott bérek, jövedelmek mellett nagyon moíra értékelik a munkakörülmények, a szociális körülmények néha nPmYis naqy pénzeket igénylő fejlesztését, hanem a nagyobb emberi gondoskodót kifejező intézkedéseket. E témához tartozik, hogy biztosítanunk kell a kerület lehetőségein belül az alapellatas plprt szintiét A magunk eszközeivel is van módunk az aruellata , f iSlSlSlás a kSeskedelmi kultúra fejlesztésére. Itt,említenem meg a hatósági és társadalmi ellenőrzés fokozásának szüksegess g , amely ugyancsak az év egészében és a legutóbbi aktívan is erőteljes c "........_ ................—--------------------------“■—■ " I(§ i’********* -ml"1 m iixtl'. •> i- 5 -
