Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1980-07-03
^---------------------r• 1%- 5 - í Az Afgán vezetők igyekeznek a helyi párt és állami szerveket újjá épiteni, ezért folyik most ott a nagy küzdelem, hogy ezen keresztül egy belső szilárd helyzetet tudjanak elérni. Ami a gazdasági életet illeti, a gazdasági tevékenység mintegy 40 %-át tudja a központi kormányzat ma még ellenőrzése alatt tartani. Folytatják az agrár reformot, az öntözés bővitését, és fontos feladatuknak tartják, erős ütőképes hadseregnek a megteremtését. A nemzetközi politikájuk tekintetében szerintünk üdvözlendő, hogy igyekeznek elszigeteltségükből kilépni és a békés egymás mellett élésre, az antiimperializmusta harcra épitik a külpolitikájukat, törekednek a szomszédos országokkal akpcsolataik rendezésére, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szomszédok részéről jelen pillanatban még különösebb hajlandóságot nem tapasztalni a kapcsolatok rendezésére az afgán kormányzattal. A fő stratégiai pontokat szilárdan kézben tartják a szovjet és a fő katonai erők és ennek eredményeként lehetett elérni, hogy kivonjanak bizonyos erőket a szovjetek. Ugyanakkor a csapatok kivnonásával a SZU igyekszik azt a politikáját bizonyítani a világnak, hogy a politikai megoldásra törekszik Afganisztán esetében is, másrészről pedig igyekszik elősegíteni az afganisztáni kormány részéről kezdeményezett külpolitikai lépéseket. Tehát, hogy tárgyalások kezdődjenek Afganisztán Irán és Afganisztán és Pakisztán között. Ugyanakkor azonban tudnunk kell azt, hogy változatlan az a szovjet álláspont, hogy a katonai egységek teljes kivonására a rendezés megfelelő nemzetközi politikai garanciáinak megteremtését követően kerülhet csak sor. Röviden az Iráni eseményekről. Az iráni események köztudott nagy csapást jelentettek az elsősorban az Egyesült Államokra, de a általában az imperializmusra, hiszen Irán nyersanyagkészleteivel, olajával, korszerű hadseregével az imperialista érdeket szolgáló stratégiai jelentőségű támasza volt a térségben. Ez idő alatt azonban, hogy az iráni forradalom végbement, nem alakult ki szi- i lárd politikai és hatalmi struktúra Iránban. A híradásokból közismert előttünk, hogy rendkívül ziláltak a belpolitikai és gazdasági , viszonyok. Lényegében a Siita Egyház vezetőinek kezében vannak a /-n hatalmi poziciók és mintegy 100 ezer felfegyverzett iszlám gárdistára támaszkodnak a hatalom gyakorlása során. Ugyanakkor azonban ismert előttünk az is, hogy az egyház vezetése nem egységes. Komeini a kis- és közép burzsoáziára és a gazdag parasztságra támaszkodik. Az egyház vezetésében azonban van egy másik szárny, amely a nagyburzsoáziára támaszkodik, tudnunk kell azt is, hogy jelentős Iránban a baloldal jelenléte, de a baloldallal szemben egységes viszont az iszlám két irányzatának is a magatartása. A belső helyzet ziláltságához hozzátartozik, hogy hadseregük dezorganizálódott állapotban van és ebből a kivezető utat Komeini ma abba látja, hogy mintegy milliós uj néphadsereget szervezzen. Olyan körülmények között, amikor ma is óriási mennyiségű fegyver van kint a lakosság körében kb. 1 millióra becsülik azoknak a lőfegyvereknek a mennyiségét, amely kint van a lakosság körében és amelyikkel különböző fegyve, rés csoportok rendelkeznek. Ami a gazdasági helyzetet illeti és tulajdonképpen a fő problémák valahol ezzel függenek össze, a gazdaságot nem sikerült helyreállítani,nemtudják a gazdasági folyamatokat kézbetartani és ami Iránnak a fő terméke volt az olaj, az olajtermelés 1/4-re esett vissza. Jelentős a szakember hiány, mindezek következtében természetes, hogy súlyos ellátási problémákkal küzdenek, nagy a munkanélküliség és mindezek fokozzák a belső szociális feszültségeket. 6 | Kf
