Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1979-07-17
- 2 -f hivjanak pártonkivüli elvtársakat is. Olyan pártonkivüli tisztségviselőket, akiknek részvétele kívánatos, pl. szakszervezetben, KISZ-ben hatékonyan tudnak segiteni, előrebocsátom, hogy nem nagy számban. Vannak olyan gazdasági vezetők, akik nagy befolyással birnak a környezetükre. Ami az átgondolást illeti: az egyik; mennyiben uj keletű téma ez az egész árrendszer kérdése? A muítévi áprilisi és 1 decemberi KB ülésből kitűnik, hogy ez nem uj keletű, de érdemes itt idézni az 1977. októberi KB ülést is. Természetesen ha az elmúlt 30 évet vesszük számításba - a szocializmus körülményeit - akkor nem mindig szoktunk hozzá az ilyesfajta árrendszer módosításhoz, mert hallottunk olyan észrevételeket is, hogy 1946-52-ben Magyarországon 132 %-kal emelkedtek az árak, 1^52-78-ban összesen 4 %-kal emelkedtek a fogyasztói árak. 1970-től van ez a bizonyos évenkénti árnövekedés. Ilyen átfogó árrendezés közel 30 esztendő óta nem volt. Most az egyik legfontosabb tényező, hogy ezt azáltalános árrendezési koncepciót tudjuk megértettni a kommunistákkal és a széles tömegekkel. Két lépcsőben valósítja meg ezt a kormányzat; első lépcső a fogyasztói, a második a termelői árak ' tekintetében lesz megvalósítva, ügy kell felkészíteni a közvéleményt, hogy tudomásul vegyük, hogy egy rendszeres és folyamatos dolog lesz a jövőben.Ez nem azt jelenti, hogy hónapról, hónapra^változnak az árak, de fel kell készülnünk arra, hogy a jövő évbenis várható árrendezések kapcsán a fogyasztói árak rendezése. Lényeges, hogy az okainak a végig gondolásánál gondosan vegyük számba mindazokat a körülményeket, amelyek befolyásolják ennek végrehajtását. Az egyik a külgazdasági hatás. /Világgazdasági helyzet, világgazdasági válság, energia nyersanyag és ezzel összefüggő áremelkedések, sajnos az általunk eladott termékeknek az ára jóval alacsonyabb, mint a nemzetközi piac ára./ Példaként a behozatali ár 1973-78 között 54 %kai növekedett, ugyanakkor a kivitt áruknak az ára 23 %-kal növekedett. Ez az ollónyitás, amelyet ez az árkülönbözet is mutat azt jelenti, hogy a vásárolt termékeink az áraiknak jóval meghaladták az eladott termékek értékesitési árát. f s Az agitációs érveknél óvakodni kell attól, hogy mindent a külgazdasági kérdések nyakába varjúnk, s ezt nem tudjuk befolyásolni. ez nem is igaz igy. Belső gondjainkban különösképpen a termékeink piacképessége, az előállitás stb. ami elsősorban befolyásolja, ebben a tekintetben konkrétan ehhez kötődő munkahelyi kérdés, ezt kell leginkább pellengére állitani a takarékosság, a gazdálkodás, a helyi ösztönzés kellő alkalmazása és a munkafegyelem. Sokan felteszik azt a kérdést, hogy mindezért a helyzetért és állapotért, kik a felelősek. Azt tudjuk tanácsolni ebben a kérdésben, hogy értelmetlen dolog lenne most a felelősök pellengérre állítását keresni. Nem arról van szó, hogy valakik hibát követtek volna el és azért jutottunk ebbe a helyzetbe. Azt amit a szocializmus épitése során elértünk senki által nem szabad engedni bemocskolni, mert igenis előbbrejutás volt, nagy eredmények vannak és ebben része van a tömegeknek, a vezetésnek, tehát nem arról van szó, hogy súlyos hibák történtek és azért vagyunk ebben a helyzetben. s.... MNMt I— inni;#. •» ■ ■ smp , , I
