Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1979-10-19
i-5 r* •*!/ Ű,'' {•ÍM&ru# S&& If # - 9 - I különböző készletnövekedést és pénzügyi hátrányokat jelentett. A tükörbe is kell egy kicsit néznünk, mert nemcsak felénk vannak kooperátorok, hanem mi is kooperálunk más vállalatokkal. Ilyen pl. nálunk a szűk keresztmetszetet képviselő motorgyártás, ami import-kiváltást jelent. Tehát tőkés importból tudnánk behozni,ha mi nem gyártjuk le.Jelentős elmaradásunk van azért, mert csúcsok jelentkeznek. Nincs alkatrész, az alkatrészek bejönnek és egy bizonyos időszak után olyan mennyiségű munka áll előttünk,hogy képtelenek vagyunk kapacitással ellátni. Már ott tartunk, hogy pl. a MOM 8 főt adott át nekünk, hogy csináljuk meg a saját munkájukat. Tulajdonképpen nem kapunk valahonnan anyagot, kis, párezer forintos motort nem tudunk szállítani azoknak, akik milliós értékeket szállítanak exportra. Ez a láncolat mindenütt igy jelentkezik. Ezen a területen rendet kell teremteni, vagy fel kell mérni,hogy milyen a háttéripar, vagy más megoldással kell rendet tenni. Másik fájó pontunk, ami népgazdasági érdek, a tőkés import-megtakaritás az egyensúlyi helyzetet javitja. Miért nem lehet ugyanúgy elbírálni a bebizonyítható tőkés import-megtakaritást, mint a tőkés exportot? Ez teljesen érthetetlen. Mindenkihez,akihez elmentünk, azt mondták, igazunk van. De nem történt javulás, illetőleg az történt, hogy jelenleg már a beruházásoknak a hitelkérelme ugyanúgy van elbírálva a tőkés import-megtakaritásnál, mint a tőkés exportnál. De a preferáció az nem. Tulajdonképpen évi 1 millió dollár értékű importmegtakaritást értünk el ezzel a tevékenységgel. Igazságtalannak tartom,hogy ott, ahol ezt a kockázatot vállalják, ott meg sem emlékeznek róla, és akinek szállítjuk, ott az összanyagköltségen belül jelentkező importmegtakaritásért dicséretet kapnak. Ezen változtatni kellene. Nem lehet vitatkozni senkivel. Én ezt már elmondtam sok helyen, mindenki egyetért, de nem történik változás. Végül a világpiaci árról néhány szót. 1980.1.1-től az uj termelői árak megváltoznak és a tőkés világpiaci áron kelnek el. Ez úgy néz ki gyakorlatilag, nagyon leegyszerűsítve, hogy ha valaki tőkés országba exportál egy terméket 1 millió Ft-ért,- lehet,hogy veszteséggel, - ugyanennek a terméknek az ára belföldön 2 millió Ft-ot ér. Ezzel a két árral egyensúlyozni | tudta a vállalat a nyereségét, illetve, nem volt vesztesége. f** Most 1 millió lesz itt is, ott is. A megvalósitás során nagy nehézségek jelentkeznek majd. Nincs megfelelő termelőeszköz, berendezés, nincs olyan szervezet, olyan anyagellátás és nincs olyan fegyelem, a személyi állomány nem állugy a kérdéshez,ahogy kellene. Nem a tőkés termelési módszert kell bevezetni, de valamilyen formában közelíteni kellene, differenciálódást kellene ezen a területen is teremteni. így a tőkés piaci ár megközelitően az elképzeléseink szerint alakulna.Örvendetes, - bár még nem jött ki rendeletileg, - hogy a bértömegszabályozásnál különböző előnyök kerülnek bevezetésre. Ha a vállalat előre lemond egy bizonyos létszámáról és azt betervezi, még nagyobb kedvezményt kap a bérfelhasználás után járó adózásnál. Ez is nagyon jó dolog lesz. Végezetül, l98o-ra tervezett tervünk 9 %~os növekedést mutat, a szocialista exportunk lo %-kal, a tőkés 25 %-kal, 7 %- 1 kai növekszik a belföldi szállításunk, mindez a termelés felfutás loo >j-os termelékenységgel történő fedezésével. Munkánkban támaszkodunk 252 szocialista brigádunkra, munkásainkra,mérnökeinkre, akik nagyon komoly felajánlásokat tettek a Kongresszus áo |i ! a ■ ü K ... ....................... ..| * ’mmmmmmm -
