Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1979-10-19

i-5 r* •*!/ Ű,'' {•ÍM&ru# S&& If # - 9 - I különböző készletnövekedést és pénzügyi hátrányokat jelentett. A tükörbe is kell egy kicsit néznünk, mert nemcsak felénk vannak kooperátorok, hanem mi is kooperálunk más vállalatokkal. Ilyen pl. nálunk a szűk keresztmetszetet képviselő motorgyártás, ami import-kiváltást jelent. Tehát tőkés importból tudnánk be­hozni,ha mi nem gyártjuk le.Jelentős elmaradásunk van azért, mert csúcsok jelentkeznek. Nincs alkatrész, az alkatrészek be­­jönnek és egy bizonyos időszak után olyan mennyiségű munka áll előttünk,hogy képtelenek vagyunk kapacitással ellátni. Már ott tartunk, hogy pl. a MOM 8 főt adott át nekünk, hogy csináljuk meg a saját munkájukat. Tulajdonképpen nem kapunk valahonnan anyagot, kis, párezer forintos motort nem tudunk szállítani azoknak, akik milliós értékeket szállítanak exportra. Ez a láncolat mindenütt igy jelentkezik. Ezen a területen rendet kell teremteni, vagy fel kell mérni,hogy milyen a háttéripar, vagy más megoldással kell rendet tenni. Másik fájó pontunk, ami népgazdasági érdek, a tőkés import-megtakaritás az egyensúlyi helyzetet javitja. Miért nem lehet ugyanúgy elbírálni a bebi­zonyítható tőkés import-megtakaritást, mint a tőkés exportot? Ez teljesen érthetetlen. Mindenkihez,akihez elmentünk, azt mond­­ták, igazunk van. De nem történt javulás, illetőleg az történt, hogy jelenleg már a beruházásoknak a hitelkérelme ugyanúgy van elbírálva a tőkés import-megtakaritásnál, mint a tőkés exportnál. De a preferáció az nem. Tulajdonképpen évi 1 millió dollár értékű importmegtakaritást értünk el ezzel a tevékenységgel. Igazságtalannak tartom,hogy ott, ahol ezt a kockázatot vállalják, ott meg sem emlékeznek róla, és akinek szállítjuk, ott az össz­­anyagköltségen belül jelentkező importmegtakaritásért dicséretet kapnak. Ezen változtatni kellene. Nem lehet vitatkozni senkivel. Én ezt már elmondtam sok helyen, mindenki egyetért, de nem törté­nik változás. Végül a világpiaci árról néhány szót. 1980.1.1-től az uj termelői árak megváltoznak és a tőkés világpiaci áron kel­nek el. Ez úgy néz ki gyakorlatilag, nagyon leegyszerűsítve, hogy ha valaki tőkés országba exportál egy terméket 1 millió Ft-ért,- lehet,hogy veszteséggel, - ugyanennek a terméknek az ára belföldön 2 millió Ft-ot ér. Ezzel a két árral egyensúlyozni | tudta a vállalat a nyereségét, illetve, nem volt vesztesége. f** Most 1 millió lesz itt is, ott is. A megvalósitás során nagy nehézségek jelentkeznek majd. Nincs megfelelő termelőeszköz, berendezés, nincs olyan szervezet, olyan anyagellátás és nincs olyan fegyelem, a személyi állomány nem állugy a kérdéshez,ahogy kellene. Nem a tőkés termelési módszert kell bevezetni, de valami­lyen formában közelíteni kellene, differenciálódást kellene ezen a területen is teremteni. így a tőkés piaci ár megközelitően az elképzeléseink szerint alakulna.Örvendetes, - bár még nem jött ki rendeletileg, - hogy a bértömegszabályozásnál különböző előnyök kerülnek bevezetésre. Ha a vállalat előre lemond egy bizonyos létszámáról és azt betervezi, még nagyobb kedvezményt kap a bérfelhasználás után járó adózásnál. Ez is nagyon jó dolog lesz. Végezetül, l98o-ra tervezett tervünk 9 %~os növekedést mutat, a szocialista exportunk lo %-kal, a tőkés 25 %-kal, 7 %- 1 kai növekszik a belföldi szállításunk, mindez a termelés fel­futás loo >j-os termelékenységgel történő fedezésével. Munkánkban támaszkodunk 252 szocialista brigádunkra, munkásainkra,mérnöke­­inkre, akik nagyon komoly felajánlásokat tettek a Kongresszus áo |i ! a ■ ü K ... ....................... ..| * ’mmmmmmm -

Next

/
Thumbnails
Contents