Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1979-10-19
; ' 1- 3 ~ szakemberek jelzéseire. Gazdaságpolitikánkban gyakran tapasztalható kapkodás, következetlenség. Többször az az érzése az embernek, hogy nem gondolják végig részleteiben a hozott intézkedések következményeit. A problémák újra termelődnek. Gyakran minimális változások születnek egy-egy radikálisnak szánt intézkedés hatására. ‘Nem tudunk érvényt szerezni annak a célkitűzésnek, hogy a belső felhasználás növekedését mérsékeljük a felhasználás területén. Világos és egyértelmű, hegy a személyes fogyasztás növekedését is mérsékelni kell. Ez egymagában nem oldja meg, hanem súlyosbítja problémáinkat. Az árintézkedések reálbér csökkenést, életszinvonal csökkenést eredményeztek és ezzel már nem lehet egyértelműen egyetérteni. A pazarlásnak nem tudunk véget vetni. Úgy tűnik, a piacon akarjuk megoldani a népgazdaság problémáit és nem a termelésben. Mindezekhez egy politikai aggodalom is csatlakozik. A hazai politikai élet igen hosszú ideje örvendetesen stabil.Stabilitása sokak szerint az állandóan fejlődő gazdaságnak köszönhető. p-Ha ez megszűnik, a jövőben politikai bizonytalanságtól is lehet tartani. Az áremelésekhez való viszonyt nem az egyetértő támoga^ tás, hanem inkább a beletörődés jellemzi. Fölvetődött a felelősségrevonás kérdése is. Az áremelkedésekről elmondható, hogy olyan nagy volt a mértéke és olyan mindenre kiterjedő volt, hogy mindenki belátta, valami uj kezdődik, melynek eredményét ki kell várni. Bizonyára a megelőző propagandának köszönhetően általában értették az indokokat és úgy gondolták, az adott helyzetben nincs más lehetőség. Más jellegű véleményeket is idéznék: a radiális árrendezések még tágabbra nyitották a kiskapukat az egyéni és csoportérdek fokozott érvónyesitése előtt. A legtöbb termék ára nem annyival emelkedett, mint amennyivel a nyersanyag-ára. Ez leginkább a vendéglátóipar területén volt megfigyelhető. Nem kevésbé kontrasztos az ár és a minőség viszonya. Az árintézkedések fegyelmezett tudomásulvétele mellett igényként merült fel, hogy ne csak az áraink, hanem a jövedelem, a fizetés is és a minőség is a világszinvonalhoz közelitsenek. Következetesebben alkalmazzuk a több és jobb munkáért több bért elvet. Többen hangoztatták, hogy az életszinvonal-csökkenés relativ nagysága az alacsony fizetésüeknél nagyobb és ez nem igazságos. A differenciálatlan kompenzálás nem aratott sikert. Végül, a bajok valóságos okai a termelés szervezetlenségében, a munkafegyelem lazaságában, a növekvő bürokráciában található. Ennyit a műegyetemi idézetekből. A Kertészeti Egyetemen elhangzottakból néhány idézet: az elmúlt évtizedben nem volt érezhető kormányzati szinten sem az energiatakarékosságra való ösztönzés, az ország energia-politikájában ugyancsak nem érződött határozott koncepció, pedig az energiaszegénység és a fejlődés energiaigényessége nem az olajválság következménye. A kívánatosnál hosszabb ideig volt gazdasági helyzetünkről a közvélemény megnyugtatva. Nem érzik a mulasztók és a rosszul gazdálkodók i személyi felelősségrevonását. Elnézést,hogy ilyen hosszan időztem. összegezve, egyértelműen az volt a vélemény ezekben a rétegekben, hogy az árrendezés mértékét tekintve váratlan és igen mellbevágó volt. A vélemények másik része, hogy nyilván maga az árrendezés nem hoz megoldást, hiszen a termelői árak további emelése már előreveti újabb ilyenfajta gondok árnyékát. Végül az csendült ki, hogy átfogó és hasonlóan egyértelmű és radikális lépések szükségesek a termelés korszerüsités -, minőség, munkafegyelem, érdekeltség mélyrehatóbb érvényesitésében. u L i f 1 I ** í I i fi | ” 1 1 » •...................... 1 1 -9 ' J P ' K. ' 1 "• ' '
