Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1977-02-23
-3- i Vezetőknél a szabályozás, a lehetőségek, munkaerő helyzet, valamint a munkafegyelem betartásával kapcsolatos eszközök problémája vetődött fel. Ezek számukra objektív, szubjektív nehézségeket is teremtenek. A hangsúly bizonyos kérdések megítélésénél mindig másra terelődött nem arra, hogy mit kell tennünk. Vezetők, munkás párttagok körében jobban kellene erősíteni azt, hogy közös feladatról van szó. Meg kell ismertetni a munkásokat, vezető párttagokat a másik csoport nézeteivel, gondjaival. Ezzel is segítenék a megoldást. Gazdasági életünk jelentős fejlődésen ment keresztül pozitív irányba. Part szervezetek gazdasági életben betöltött szerepe, ellenőrző, segítő^ funkciója is javult. Ellenőrző munkája a pártszervezeteknek minden szinten jelentősen javult, ügy tűnik azonban, hogy egyoldalúvá vált a beszámoltatási rendszer, pl. még akkor is a gazdasági vezetőt számoltatják be, amikor a pártszervezet cselekvési programjáról van szó, holott ennek végrehajtása a pártszervezet feladata lenne. Kevés szó esett arról, hogy egy-egy alapszervezet a saját eszközeivel “ az ellenőrzésen kívül - miben tud konkrétan segíteni a gazdasági vezetés munkáját illetően. Ebben változást kell elérni. ' ^ ^ , . . ( ■. Életszínvonal politikával általánosságban egyetértés van. Legtöbb gondot az árkérdések okozták. Pelveti a párttagság ezek indokoltságát, vagy indokolatlanságát. Jelentkeztek a műnkás-párászt szövetséggel kapcsolatos gondok, problémák is. A beszélgetések végén úgy lett megfogalmazva, hogy megint a parasztságnak kedveztünk, a munkásság háttérbe szorult. Januárban ez a kérdés ismét hangulati elemként jelentkezett. Jövőben ezt a kérdést _ nemcsak _ száraz közgazdasági kérdésként kell felfogni, hanem ideológiai, politikai, eszmei kérdésként is. Meg kell értettni, magyarázni a helyzetet. Kispolgársággal kapcsolatos problémakör felvetése ,1tálmosnak nevezhető. Hosszú évek óta ez a gond valamilyen formában állandóan felvef ' tódik. Problémaként vetődött fel, hogy sok a csúszó hálapénz, másodállás, stb. "honnan van neki, nekem aiért nincs" ? Nem minden helyen tudtak megfelelő választ adni. Ennél a jnoblémakörnél gondot okoz, hogy minden társadalmi rétegben, ahol erről szó volt, mindig úgy vetődött fel, hogy "ez nem nálunk, hanem másik csoportnál jelentkezik". Tudatossá kell tenni azt, hogy az egyes társadalmi rétegek életkörülményeivel* problémaival ismertessük meg a másik réteget, csoportot, igy lehetőség nyílna a szubjektív értékítéletek kiszűrésére. Nincs megfele1loJ.j:níormáltsáSa a Párttagságnak, hogy milyen központi intézkedések történtek az egyes kérdések lerendezésére. Meglévő gondokat konkrétan kell bemutatni és azokra megnyugtató választ kell adni. Nagyon sok kritika éri az építőket, a közlekedést, az útépítőket, tanácsi, allami apparátusban dolgozó ügyintézőket. Azért ezeket, mert ezeknek a munkája a közvélemény előtt zajlik. Eeszélgetések is hozzá segítették a pártszervezeteket ahhoz, hogy növeljék a párttagok, a kommunisták tekintélyét, ismertebbé váljon az a munka, amelyet a tötnegszervezetekben végezni kell. Ma még nem mondhatjuk el, hogy a tömegszervezetekben, mozgalmakban végzett munka egyenértékű pártmunkaként lenne elismerve. Nagy gondot kell fordi_______________________h_____________________ ^ —-
