Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1973-12-18
í — A— A bérfejlesztés végrehajtása során a vállalatok éltek a differenciálás lehetőségével /szakmunkások, fiatalok, nők, aunka nehézségi foka, többmUszak/, ez azonban szűk keretek között érvényesült. A bérintézkedések általában pozitív hangulatot váltottak ki. Megállapítható, hogy a vél- 1 lalatok intenzivebben foglalkoznak az ösztönzőbb, igazságosabb bérezési formák kialakításával. Kerületi szinten a aunkások átlagos keresete 7,1 %-kal, átlagjövedelae 8,8 %-kal nőtt ennek következtében. A vizsgált vállalatoknál az éves várható egy főre jutó bérfejlesztés szórása ugyanakkor 7,3 % és a 11,1 % közötti intervalluaban helyezkedik el. A személyi jövedelmek növekedése I-III. n.óvben 3,6 % és 1^,8 % között ^ mozgott, éves szinten várhatóan 3,7 % és 11,0 % között fog alakulni. Ezek aellett a közismert munkaerőhelyzet is kényszeritette a vállalatokat az intenzivebb bérpolitikára. Termelés, termelékenység alakulása A vállalati gazdálkodásban a piac szabályozó hatása az ipari termelésre a korábbiaknál jobban érvényre jutott. A termékszerkezet igényekhez való jobb közelítése, a termékek jobb értékesíthetőségének feltételei, a javuló rendelés-ellátottság és az ütemesebb kiszállítás a termelést tervszerűbbé tette. A vállalatok többsége felmérte a termelőkapacitások kihasználásának szintjét és mértékét, feltárta a kapacitás kihasználást korlátozó belső és külső tényezőket. A kapacitás kihasználás alapvetően nem változott, mivel a budapesti üzemeknél az átlagos nüszakszám változatlanul 1.1-1.3 között mozog. Bár történt kezdeményezés a müszakszám növelésére /pl, HAFE/, ellenben az ehhez kapcsolódó érdekeltségi rendszer a kibontakozást akadályozza. A termelés növelésének eddigi extenziv módjain túlmenően fokozottabb mértékben előtérbe kerültek az intenzív fejlesztési lehetőségek. A fejlődést összehasonlítva viszont az tapasztalható, hogy a növekedés dinamikájában nem nagyobb, mint az előző időszakoké volt. Figyelembe kell , venni, hogy a termelékenységi mutató alakulását sok tényező /termékösszetétel-változás, árképzés, létszámarányok/ befolyásolja. f .‘ ? v| I y, ívffeKm; íSf , I || — 1- ___________ 2^_________J |
