Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1971-10-01

* ---ip

\

i

M

... #

Az összesített kerületi adatok szerint a foglalkoztatottak száma 1,5 %-kal, a munkások száma 2 %-kal csökkent az előző félévhez képest, úgy, hogy közben az építőiparban az összes létszám 6,3 %-kal, ezen belül a munkáslétszám 7,5 %~ kai növekedett.

A kerületi iprvállalatoknál 1971. I. félévben a foglalkoztatottak összes létszáma 2.1%-kal. az 1970. év tendenciájához hasonlóan tovább csökkent. Ehhez az

Iuj szabályozó rendszer változtatásán túlmenően hozzájárult, hogy a budapesti munkaerő-kinólat a multévinél is kedvezőtlenebb volt.

'I

Jellemző, hogy a 2,1%-os összes létszám csökkenésén belül a munkásállományú

dolgozók 3záma nagyobb mértékben. 2,856-kal csökkent.

A munkások számának csökkenése - az épitőanyagipar kivételével - minden ipar- I.

ágban és tárcában Jellemző volt; a legnagyobb mértékben az élelmiszeriparban /5,6 %/, a könnyűiparban /A,2 %/ és a nehéziparban /A %/ dolgozók száma csökkent. Szembetűnő a KTSZ-e;.ben foglalkoztatott munkás és alkalmazott létszámcsökkenés /az összlétszámban 2 %, az összes termelőknél 3,3 %/•

A termelékenység növekedése a tárgyi félévben is megfelelő ütemű volt.L a_termélTsrTelfutás 100%-at slkerülTTa munka termelékenysége növelésével biztosítani.

Kerületi viszonylatban az egy foglalkoztatottra Jutó termelési érték 17,4%-kal

I

vóit magasabb, mint 1970. I.' félévében. Ezen belül az iparban 8,1%-al, a kivitelező építőiparban 15,1%-kal nőtt a termelékenység.

Az egy foglalkoztatottra Jutó termelési értéket figyelembe véve igen Jó eredményt értek el: az MÜT /120,9%/, a HTV /119,6%/ és az MKM /113,9%7. Jelentosebb visszaesés mutatkozik: a Gamma Müveknél /88,3%/ es a Hajtómű- és Felvonógyárnál /91,4%/. A KTSZ-ek termelékenységi mutatói az iparvallalatok eredményénél is kedvezőbben alakultak. A kedvező termelékenységi eredmen^ek értekét növeli, hogy átlag 20-40%~kal csökkent a túlórák száma. Kivételt kepez e tekín tetben az építőipar. A vállalatot "túlóra igénybevétele átlagban indokolt volt.

A termelékenység alakulását kedvező irányban befolyásolta a létszámfluktuáció csökkentése, bár még mindig magas volt a ki- és belépett dobozok szama, kerü ^ lati szinten az állományi létszám 32,6%~a. A munkahelyet változtatók arany számán belül általában ezúttal is magasabb volt a munkás kilépők aranya. Újszerű jelenség a fluktuáció megélénkülése a KTSZ-eknél. A budapesti létszámhiányt

a vállalatok vidéki telephelyeik munkáslétszáma növelesevel igyekeztek pótolni, i l

ez csak részben sikerült* A Kismotor-és Gépgyár 4*l%-kal, a Gamma Müvek «

kai növelte vidéki műnkáslét számát, más iparvállalatoknál ez nem sikerült.

I

Á kerületi vállalatok eredménye, a nyereség 25,9 %-kal, a ráfordítás 16 ffykal haladta meg a multév I. féléve eredményé t ^ami félté tlenül a termelékenység eme lé se~T~a munka hatékonyságának növekedését bizonyítja."

A tárcák között a legjobb eredménnyel a MÉM /188,4%/, és az ÉVM /1J2,8%/ rendelkezik, ugyanakkor kedvezőtlen a KGM vállalatok /93»29&/ együttes nyeresége ' a hasonló időszakhoz viszonyítva.

A nyereség alakulása szempontjából nagy szóródást mutatnak a vállalati szintű eredmények. A VERTESZ /593,2%/, a PATEX /322.3%/, a VSZM /173.2J6/ igen kedvező eredménye mellett fel kell figyelni a Hafe /29%/, a Kelenföldi Hőerőmű /46,756/ és a'Gamma Müvek /48,9%/ kedvezőtlen eredményére, f

Az I. félév alapján nem lehet határozott véleményt mondani az éves szinten vár-;

Hato TövedeÍme z o ség nagyságrendjére, hisz az eredmény elmaradása döntően a tervidőszak, az árbevétel, időszakos értékesítési problémákból származik. Mindenes tre a vállalati eredmények nagyfokú szóródása a kibocsátott termékek strukturális javítanivalóira utal.

———---