Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1971-10-01
I IA képződő fejlesztési alapok nagyságrendjétől függően a vállalatok elsősorban gépi beruházások vonatkozásában tervezik a dinamikus szint-tartást ^izt°?^b?ni.' A termék összetétel változásából adódó_termelékenység növelési intézkedések is szerepelnek a vállalatok terveiben. A vállalati tervek számottevő része a vállalat saját fejlesztési alapjának a kiegészítését tervezi /hitelből, kölcsönből, juttatásból/. Figyelembe véve a párt és a kormány a beruházási piaccal kapcsolatos legutóbbi állásfoglalásait, bizonyosra vehető, hogy a vállalati igények nem lesznek kielégíthetők. Ez a tervek bizonyosfoku átdolgozását elkerülhetetlenné tenni. 5• A vállalati jövedelmezőség tervezése- A vállalatok általában a nyereség évi 10-12 %-os növelését tervezik, ami meghaladja a termelés általában 8 ^-os növekedését. Ez a tendencia kedvezőnek mondható, noha a fejlesztés mértéke a tervek szerint elmarad az eddigiektől. A nyereség növelésének évről évre jelentkező üteme az elmúlt Étk években megitélésünk szerint azért volt_magasabb a jelenleg tervezettnél, mert csökken az állami export visszatérités és az egyéb dotációs jellegű állami támogatás. Hozzájárul az ütem csökkenéséhez az,hogy a vállalatok általában óvatosabban terveznek mint ahogy a gyakorlatban megvalósul", viszont á külső juttatások előbb említett várhatfo csökkenése bizonyos fokig Indokolttá teszi az óvatosságot. Ez a nyereséggel együtt érezteti hatását az átlagbérszint emelkedésénél is, amely a tervekben alacsonyabb mértékű mint az eddig kialakult gyakorlat. A nyereség növekedés általános szintjétől a BHG tér el jelentősen, ahol a termelés jelentős növekedése és a különböző szervezési intézkedések nyomán közel megháromszorozódik az ero-.l- 1 meny.- A tervezett eredmény növekedésében legnagyobb szerepet játszik a termőiéi.; növekedésével nem párhuzamosan növekvő költségek alakulásából adódó eredménynövekedés . kisebb szerepet játszik a vállalati tervekben, illetve az eredinény-növekodésn' 1 a tervezett önköltség-csökkentés, mivel az uj beruházások termelékenység növelő hatásával párhuzamosan nem jelentkezik a kivárt nyereség növekedés, mivel a jelenlegi termelői ár és bérszínvonal az álló- és forgóeszközökkel kapcsolatos terhek nagyobb mértékben jelentkeznek, mint az ezzel kapcsolatos munkaerő és anyag megtakaritás értéke. a. Az eredmény növelésének jelentős eszköze a gyártmány összetétel válLoztatása, amelyet azonban gyakran gátol a vállalati és népgazdasági érdekek i.i 1 ! öntete. Ez különösen" a lakásépítési programban nyilvánul meg, amelynek következtében az érdekelt vállalatok á kollektíva érdekével ellentétben . t tervezik a lakásépítési program rájuk eső részének végrehajtását. A vállalati beruházásokban az állóeszköz-állomány évi mintegy 10 ‘fc-os nőveflgl kedését tervezik. A termelőberuházásoknál látszik olyan tendencia, hogy re- • I izéi ósukkal elősegítsék létszámgondjaik megoldását. A vállalatok kivétel nélkül teljesíteni tudják az állammal szembeni köte- T-izetbs.’gükeI; /egyedül a HAFE helyzete problematikus/. Ezt annak ellenére meg tudjál: valósítani, hogy folyamatosan csökken a szubvenció és az állami lo i áció. Í A vállalati, árpolitika kialakításában megfelelően érvényesülnek a népgazdasági érdekek. Annak ellenére, hogy a Begyűrűző anyagár változások kedvezőtlenül hatnak az eredményre és nem mindig tuaják érvényesíteni a jelenlegi termelői árakban a világpiaci áralakulást, a vállalatok általában nem terveznek termóke1toé1 áremelkedést. Vannak azonban a begyűrűző árak áthárítására utaló jelzések is /Mtótf, Gyapjúionó/. n ■ . ...z?- 5 -