Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1970-08-14
A.z ellentmondásokat növelte a hitelpolitika erőteljesebb érvényesülése is. ■, Az adott helyzetben a vállalatok igyekeztek a termelési kapacitásukat export A vállalatok többsége az 1970-es évre való felkészülés során éves tervének megrendeléssel fedezni. A második félévben - a kereskedelmi hitelpolitika meg elkészítésekor ezeket a tényezőket már figyelembe vette. változásának következtében - a belső piac megélénkült, úgy hogy azt már az adott kapacitással kielégíteni nem lehetett. Ezt súlyosbította a munkaerőhiány is. V A reform bevezetése felszínre hozott néhány olyan gondot is, amely vállalati hatáskörben megoldható, de olyat is, amely a szabályzók módosítását igényű. v A K°M váJialatok fejlődése viszonylag egyenletesnek mondható, azzal a meg-Ezek a problémák főleg a következők: * jegyzéssel, hogy az átlagon belül jelentős differenciálódás található. Néhány . , - vállalatnál a fejlődés lelassult (pl. Magyar Kábel Müvek), illetve azonos szin" * tenselékenység csökkenő tendenciája, te„ mbmdt (pl. Hjtómü és Felvonógyár) . gyes szakmákban és iparágakban meglévő kritikus munkaerőhiány; ’ ^ ^öér.sseőUyasés & következményeinek hatása a termelékeny- A KXSz-k 1969-ben a korábbi három évhez képest lényegesen gyorsabb ütem- 1 . ’ akkepzetlen munkaerő iránt megnovekedett keben fejlődtek. A termelésük növekedését biztosította az, hogy - a belföldi értéresletre, a munkaerő fluktuációra; . , . kesites csökkenése mellett - az export értékesítés lehetősége lényegesen meg- Az ösztönzési rendszer kialakulatlansága; .. ^ ö növekedett. Az igény kielegitesere pl. a FOK-GYEM és Jármű KRSz vidéken- pénzügyi nehezsegek; . , , Mj telephelyet is létesített. • • -- A készletek növekedése; A vállalati belső irányítás korszerűsítése, stb. A . , , .. . Az export termelés novekedese kedvezőnek mondható. A növekedés ütemé-Ezeknek , ^ * z re jellemző, hogy az export minden időszakban gyorsabban nőtt, mint a teljes P „ nem 3 gazdasági reform az oka, hanem elsősorban termelés. Ennek következtében az export részaránya is növekedett*, mié 1966-' f “ ,dOSZak ' m‘nl átmeneli id3szak - nem volt elegendő orré, * , ben 12 %volt, eddig 1969-ben már 14%-os. hogy mindezek a problémák a reformnak megfelelő formában megoldódjanak ’ I <! WM, sebben is szólnunk 'kell SSáS' tevekenyséS néhány főbb jellemzőjéről részlete- A reform első évében a vállalatok külkereskedelmi tevékenységében jelentős változás következett be a szabályozórendszer hatására. Az egységes árszorzó . . , bevezetésével kedvező hatások figyelhetők meg: A termelés es értékesítés helyzete. a _ 1Qr, - Q __ , - egyes vállalatoknál az export kifejezetten előnyös, mivel a képződő nyert— f^z xyoo, 1967-es kedvező növekedési ütem « = ,,, .... 11Jetoleg 10,4% _ 1968-ban seg nagyobb hányadát adja, mint amekkora volument képvisel a teljes térméZ Í ' '8% ' m>,'adl' “ 19“* ^ - M* - növekedés, ha melésben, mértéke csökkent ,s. "ég kedvezőnek mondható. Az 1968, valamin, az 1969. . . 1 ev értékesítésé is kedvezően ( 10.5 illetve kqo/') , , - az export ösztönzően hat a gazdaságos gyártmányösszetétel kialakítására, ,, QiöKult • A rt'formol íti^ööIo* ző két évhez képest a termelés és t > •• piackutatásra, a technológiai fejlesztésre, a minőség javítására, a válasz-se fon,os fetadat vök. Már az 1968 “ Tk -ss^énekmegteremte. lék bSv„ésére, latnál értékesie ^68-as evben tapasztalhattunk néhány vél'e-0 i ^ 6 S e<esi nehezsegeket, mig más vállalatok kapacitáshiány miatt nem “ ^^dó költséghordozó tényező, az export közvetve kihat a nyereség tudták a jelentkező igényeket kielégíteni. 1969-ben ez a tendencia tovább fo * alakulására, elsősorban azon vállalatoknál, ahol a belső piac nem lenne kozódott. Ertekesitesi nehézségek elsősorban a KIM vállalatoknál jelentkeztek. képes a telJes árumennyiség felvételére; || , 11- 6 -- 7 -| | íj y _ II 2/1 i] __________________________~~~___________ *
