Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1969-07-05
* # __ __ - .. .... 1 —J -SU?+a«,ere?I"é??e'i'ez: A közgazdasági gondolkodás mód megalapozása yolt az elmúlt evek oktato-nev^lő, tudatformáló munka., homlokte- Se2deti aggályok, a munkanélküliaégt51 való félelem, a ÍS+av3’Íwta vonl*sok kaj^tkezáse, a termelési anarchia - szétoszlottak. Nagy volu a váifakozás az eredményeket illetően. Sokan eredményekre számítottak és számítanak ma is. Viszonylag kevés voit azoknak a párttagoknak éspártonkivülieknek a száma táqáth°ASZUi táy?n -l^ákés látják e rendszer bevezetésének hatását. Az elmúlt másfél év tapasztalatai - a meglevő gondok mellett is - pozxtivak. Nőtt a vállalatok önállósága, biztosított ága, nőtt a vállalati nyereség, a kereskedelemben szélesedett az áruválaszték, stb. Az uj gazdaságiráleí+^nn rendszJ:r alapvető, elvi kérdéseivel való egyetértés mel- 3?5’ ?! f,°5t08.részprobléma vetődik fel, olyanok, témáéií,+«enD?S ideológiai hatással birnek.- Legjobban vitatott téma szinte valamennyi rétégnél különböző differenciáltsággal ^ .^-jletszinvonal alakulásának kérdői Sokan ug/itélikSSi, ' _ogy az életszínvonal nem emelkedik,hanem stagnál. Sőt egyes köítsé?ÍptéSfteSek /;ilacaony fizetésű fizikai dolgozók, SktatóS '•?ervf/né^ tevekenykedő fix fizetésű pedagógusok, v?;ss2aeséa van. Eléggé általános az a nei vélemény, hogy a berek nem követik az árak alakuljáJÍ^Zn*z6yá ***zlk, hogy jelentős burkolt és nem burvfln5k» asajíaok esetben az áruk minősége nem L ríf máaik, legtöbbet vitatott téma az anyagi ! rTiJ^íu ösztönzés elvének gyakorlati alkalmazása körTTTT^. / Alt a iA bán örömmel fogadták a munka szerinti differenóiSTT'bér, minősep az^rinti elosztás elvének erősítését. De mint ! i^í!+A'ák,-i? gyakorlatban e térén nem sokat léptünk előre, sőt jenhíín^1i álb?ntmondások aiakultak ki. Az egyik fő hiányosságot J é került tul20íían egyoldalúan az anyagi ösztönzés ^ÍHi1ío?1«téíbe,'MegÍ^lt a minél több Pénz utáni hajsza. Az ^ oszto2,lzes szinte teljesen háttérbe szorult. Több elvaZ a veJe“é?ye» hogy szükséges volna az erkölcsi ösztön- 1 zést újra a megfelelő társadalmi rangra emelni. A!+!ltSz°’fcí és helytelenül alkalmazott anyagi ösztönzés kedve- 2 zőtlenul hat az emberek tudatára, s ma már ez a jelenség - mond- 1 ^nKSJÍ!Cfak^af4.egy,ea^ye?etőknél, hanem a munkásoknál, sőt egyi re jobban a párttagoknál is jelentkezik. Egyes üzemeknél ez a » tnvá^ála veszélyeztetni a szocialista brigádmozgalmit, Jelentősen hozzájárul a nagyarányú munkásvándorláshoz, . f érinteni2 & veazélyes» hoSy már a törzsgárda tagokat is kezdi ^ érJ f 2. ez a másod-, a harmadállások utáni hají szában jelentkezik, ami korlátozza társadalmi tevékenységüket ?\8?a? s^km?,i » kulturális művelődésüknek. Nem egy esetv ' +r,^an b?^yfc®lenu^- alkalmazott anyagi ösztönzés anyagiasságba torkollik. A nyereseg elosztás esetében magával az elvvel - hogy Lff?!ÍÍ ,g a manka hasznossága alapján differenciált legyen’i + ?ít'ífrtevQk* ?e4.Jutottnak tartják a munkások és az alkalmazottak is a beosztott es vezetők közötti magas aránytalanságot. Az ». azf“ak viszont kifogásolják, hogy nem a felelősség arányaban alakul az országban a jövedelem. Pl. egy ktsz, vagy tsz- J e^a?kaek sok esetben jóval több jövedelme van, mint egy nagy'B vállalat vezérigazgatójának. * ^ i, ■ - f 1 í> 0 %
