Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1969-02-07
- 2 -Helyes tapasztalat az is, hogy a bel- és külpolitikai kérdésekkel párhuzamosan szinte mindennapos beszédtéma az életszínvonal politika. Ez rendkívül aktivan foglalkoztatja a munkásokat. Az anyag, a jelentés arra is felhívja a figyelmét a Pártbizottságnak, hogy a fizikai munkások körében sokkal aktívabban szükséges folytatni a nevelő munkát a pártszervezetek, a ICISz és a gazdasági vezetők részéről, a már kialakult eszközökkel és lehetőségeken belül. Néhány kiegészítő a statisztikához: pártszervezeteink differenciáltan nem,-pl. szakmunkásoknál, segédmunkásoknál a bér évenkénti alakulását, vagy kor és nem szerint - csak egészében vizsgálták a fizikai dolgozók helyzetét. A műszaki könyvtárral kapcsolatos statisztika sem pontos, mert nem követelmény szám ont ártani milyen állományú dolgozó mutat érdeklődést a szakirodalom iránt. A szépirodalom iránt érdeklődők statisztikáján! is csak globális a szám, nem lett felbontva. A munkások átlag havi keresete szintén csak globális adat iparági szinten. A kitüntetett szocialista brigádok száma csökkent 1965-höz viszonyítva. Nőtt viszont a munkaerőhullámzás abszolút szána az összehasonlítás alapjául vett időszakhoz viszonyítva. Ezek az adatok 28 üzemnek, vállalatnak statisztikája alapján készültek. Hozzászólások: Román István elvtárs A munkaerő-hullámzás egyik okaként a KTSz-ek, TSz-ek elszívó hatását említette. Itt a bér olyannyira nem kötött, hogy egy mérnöknek pl. 5oo-8oo Ft-al is többet tudnak fizetni, mint az üzem. A vidékről bejáró dolgozók is sok probléma elé állítják a vállalatot. Költséges foglalkoztatásuk, mert személyenként kb. plusz 25.000 Ft. többletráfordítást igényel. Politikai, erkölcsi oldalról sem közömbös alk Imazásuk, mert elég sok életközösség szakad meg a többszáz kilométeres távolság miatt, s tulnyomóréazt ezekből az emberekből tevődik ki, akik hozzányúlnak az állami tulaj dómhoz. A munkaerő problémába továbbiakban már csak egyrészt a gyárak kitelepítésével, másrészt az automatizálás mihél szélesebbkor!) alkalmazásával lehet megoldani. A gazdasági reforxn alapjainak lerakása eredményekhez vezetett. De vannak hiányosságok, amelyeket év közben felül kell bírálni és ki kell küszöbölni. Pl. náluk a nyereség duplájára emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva, de ugyanakkor a jövedelmezőség lo/o-al csökkent. Tehát itt a felsőbb szervek által hozott rendelkezésekben vannak hibák, mert véleménye szerint nem lehet országos viszonylatra kidolgozni a béralapot, mert ez gyáranként más és más. * Nagy Jenő elvtárs A határozatokat, 3 az anyagban rögzítetteket figyelembevéve megállapítható az előrelépés még akkor is, ha vannak még hiányosságok. Ez több oldalról határozza meg a feladatokat a pártszervezeteknek, tömegszervezeteknek egyaránt. Véleménye szerint a gazdasági mechanizmussal - úgy országos, mint vállalati szinten - csak. pozitív oldalról foglalkoztak, s ennek közvetkeztében túlzottan előtérbe került az anyagiasság, 3 kevésbé érvényesül a tudat, inkább mindent az anyagiakért. Ott tartanak, hogy segédmunkást már 9.-Ft.-os órabérért sem tudnak kapni, s ez ellen helyileg I] K. 4 , *' . mm- m ngiijf fí' i tí