Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1966-08-19
' , i í A kommunisták körében az irányelveket megelőzte egy szenzációvárás. Nem kaptunk szenzációt, és ebben ez a szenzáció. Az irányelvek az eddigi politikát fejleszti tovább. Minden fejezetére jellemző az # iránymutatás. Elmondhatjuk, hogy az irányelvek a kommunisták véleményével találkozott. A 9. pont a falu-parasztság helyzetével foglalkozik. Helyesen határozza meg a parasztság átalakulását, életszínvonalat, alkalmas arra, 1 hogy a közvéleményben tapasztaltakat, véleményeket helyre tegye. kel kell használni a tisztánlátásra és a látásmódot ezekkel a megállapításokkal helyesen kell lerendezni. Ennek a pontnak a zaromondatas ..."a régi falu átadja helyét egy uj, korszerű, kulturált falusi életformának...” Úgy gondolom, hogy ez a megfogalmazna valamilyen formában azt is magában kell hordja, hogy ez nem egy közeli, hanem egy perspektivikus meghatározás. 17. ponttal kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy a szakmai éátrefc tegeződés, szakmák közötti átcsoportosítás a most kővetkező ^ évben ^ sokkal inkább fel kell vetődjön, mert a gazdasági irányítás jeform-;a előtérbe helyezi az elő munkával való gazdálkodást. Az atesopor tositás eddig spontánul valósult meg, ezt a jövőben irányítani kell, ho-y sokkal tervszerűbben valósuljon meg a munkaerők átszervezése a fejlődő iparágak területére. Az egyik helyen keletkezett munkaerőfelesleget kellő tervezéssel át lehet irányítani oda, ahol munkaerőhiány keletkezett. Ebben a pontban került megemlítésre a vidék iparosításának Problémája i^A^íd^ megfelelő, ha a számok gereben nézzük, ha a technikai színvonalat is nézzük, akkor mar sokkal több problémával találkozunk. A vidéki ipar nem más, mint a budapesti elavult ?Smékek vldS történő átvitele, a technikai szinvo^l alaesonyj ságát újratermeljük. Ki kellene hangsúlyozni, hogy a vidék iparosi fását a budapesti színvonalon, vagy azt is túllépve kell megvalooi tani. 25. pontban említésre kerül a lakáskérdés.#Ez közéletünk legtöbbet o vitatott problémája. A lakáskérdés elcsúszása a poiitlkai munkánkat I közvéleményt is meghatározza. Az irányelvekben megjelolt Joo.ooo lakásból meg kellene mondani, hogy mennyi készül ^aganerohol, ezek a számok is az életszínvonal eme/ítlkedeset bizonyítják. A ?5. pontban nagyon mértéktartóan kerül összegezésre, hogy milyen formában oldja a ieSpöban_ rászorulók lakáGproblemajat. A^oozvéleményt nem fogja kielégíteni, hogy csak a íegjooban rászorul problémáját veti fel. Ki kellene hangsúlyozni, hogy ha az ország gazdasági helyzete megengedi az egesz társadalom lakaoproblémcj igyeksz ünk mog oIdani• 88 pontban említésre kerül a tudomány kérdése. Az elmúlt A évben IzJ/a te?öleten nem léptünk ennyit előre, ámenéit a Ehetőségéig jne -orvedtek. A tudomány területen sok a visszahúzó erő,_ tapasztalna tó', változtatni kellene azon, hogy egyes,tudoma^os területek meg nrindir privilegizálva vannak. Az a tudomány es kutatás er vaiamii, szinten realizálni lobot Meg hogy a tudomány és a kutatás csak onme gacr blegyen. ’ ónak a jól szervezett tudatosan irányított kutatási munKa^ie hét Eredményes. Ezt a pontot markánsabban kellene megfogalmazni. G 1 * ______ ___________—— -----—------------------~ ^----------------------—■--------------—„ ------■ ' “ ■- F ■ ---------------r--------------------1 -----------H ^ - ■ — T ^
