Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1965-04-28

-----­­----------------------------f.— — ----------------------— ■ f -------------------»------------------------»■ • ■ r ^ — -------------------------------------------------------------------— • . t» ,'<■ ; W é Vruiiw* azután olyanok, akik a politikai életben nem vettek ^ tev,k*ny.a *e tiy,r törökbe nincs is nagyobb mértékben buxmuk. Az eszmei-politikai bizonytalanság, határozatlanság, . e_aacife.-r.n-l a tok natása, a nemzetközi munkásmozgalom­‘ ‘ bán. foly° vita bomlasztó ^folyása, a szakbarbár széni ólet I - dontó nórtókben - az utóbbiaknál tapasztalható. Miután ez u o iák vannak többségbe 1, a pártszervezet nevelő munkájá­nak elsősorban közöttük kell' érvényesülnie. i-nái feltűnően «ok műszaki dolgozó nyilatkozott elragadtatva • a fejlett tőkős. országok technikai fejlettségéről és lekics;Lny- Hk saját eredménye inke tn Az ilyen ős ehhez hasonló nózetek megvitatása a pártszerveztt fontos munkáját képezi, Á“nál a P^tbizüttság a vizsgál-1 során azt a következte tóst ■v^nta le, hogy a pclitikr.il.,g viszonylag tapasztalatim ve­zetőknél a partokti tás, amely egyik legfontosabb nevelóéi módszer.lőhetne, nem váltja be n hozzáfűzött reményeket. az előadásokat jól képzett elvtársak tartják ugyan, mégis olyan n-zetek vonnak, hogy mivel hírközlő eszközeink /újság, a rádió, a TV-. stb./ is hasonló kérdéseket vet fel, a párt­­oktatás - ehhez képest - kevés újat hoz, és ez is egyik oka az erdektelensógnek.•Ugyanitt felvetik, hogy a beiskolázás nem elog céltudatos. Nem mindig azok járnak közép, vagy fel­sőfokú pártoktrt'isrr, akikre ebből a szempontból szüimLg . lehne, hanem az önként jelentkezők. Több helyen felvetették azt is, hogy a visszahúzó jelenségek­kel szemben pártszervezeteink nem lépnek fel elég következe­tesen, hanem passzíven mt gtürik azokat. 3*/ ^„£^£Íszorveze tek^ésga^gazd^;sági^vezetés^kapcsolata^. 3 Problémával kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a felső gazdasági vezetés általában helyesen értelmezi az egyszemélyi veZttes elvet. Igyekszik megismerkedni a különböző szintű ve­zetők, a pártbizottság és a p Irtszervezctek, valamint az egy­szerű dolgozók véleményével és n döntést a legtöbb esetben ennek figyelembevételével hozzák. Ennek következtében általá­­* kp,n “ d múlthoz viszonyítva - javult a pártszervezetek és a gazdasági vezetők, munkamegosztása, kapcsolata. Ez azonban elsősorban « felső vezetésre vonatkozik. Középve­zetői szinten a kapcsolat már sok formai elemet tartalmaz.- 2f j--------------------------------------------------------,,.1111 ■ ~~ ........................................—---------------------------------———1 —nin.i

Next

/
Thumbnails
Contents