Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1965-06-25
— .—— --------------- — ■■ ■— 1 * ■ 1 r -■ ^---------------------------- " ’ —’ • i'p I- 2o -az országban és a kerületben is, amely erősiti a nacionalizmust és amelynek gyökerei nagyon hosszúak, s amelynek lényege a magyar dolgozók szembeállítása a Szovjetunióval. A lényeg az, hogy éberek legyünk, de nem valamilyen rossz értelmezésben, hanem úgy, hogy naprakészen tutijuk, hogy a dolgozók körpben melyek azok a problémák, amelyekre gyorsan választ kell adnunk. Ne legyen olyan probléma egy üzemben, amelyről a pártszervezet nem tud és nem készül fel annak megválaszolására. Egy másik kérdés, amit érinteni szeretnék: a gazdaságszervező munka. Pártszervezeteink gazdaságszervező munkája az elmúlt esztendőkben jelentősen fejlődött. Leszögezhetjük, a kommunisták akarása, helytállása, mozgósitó ereje gazdasági életünk problémáinak sok nehézségét megoldotta és az 1965-ös év tervteljesitésénelc legfőbb biztositéka a kommunisták helytállása, a pártszervezetek tevékenysége. Emellett mégis vannak munkánkban fogyatékosságok, van bizonyos egyoldalúság, szemléletben! beszűkülés. Munkánk megjavításakor abból : kell kiindulni, hogy a szocializmus teljes felépítése mit jelent. A szocializmus teljes felépítése azt jelenti, hogy a termelőerők gyors fejlesztése utján gazdaságunkat a lehetőségekhez képest az elérhető színvonalra emeljük, jelenti a termelési viszonyok szocia__ lista tertieléénak erősítését. Igaz, hogynálunk a szocialista termelési viszonyok az uralkodóak, mondhatjuk-e, hogy a szocialista tulajdonon belül már teljesen kibontakozott,az, amit a szocializmus tartalmának nevezünk? Úgy gondolom, nem. Éppen ebből adódik, ho^y gazdaságszervező munkánkat, ideológiai munkánkat szorosabb egységbe kell vonnunk. Hogy milyen az emberek közötti viszony a munkahelyen? Hogy swőnyire erősödik a szocialista jellemvonás? Hogy mik gátolják ezen viszonyok kialakítását? Milyen a beosztottak és a vezetők kapcsolata? - mindezekből meg lehet találni azokat a gyakorlati, de eszmei problémá-< kát, amelyekkel a pártszervezetelmek sokkal tői bet kell foglalkozniok. Amikor a munkafegyelemről, annak javításáról, az önzésről, az anyagiasság leküzdéséről beszélünk, akkor alapvetően politikai, eszmei, ideológiai problémákról beszélünk. Ezeknek a problémáknak észrevét/-x len megoldása eszmei-politikai nevelőmunkával a pártszervezet feladata. Ez gazdasági szervező munka, mint ahogyan alapvetően abból lenne célszerű kiiddulni, hogy a pártszervezet gazdasági szervező munkája alapvetően politikai munka. A mi gazdasági irányításunk módszereinek fogyatékosságai eléggé közismertek és az előttünk álló feladatok kívánják, hogy a gazdasági irányitó módszerünkön javítsunk, de úgy gondolom, hogy nem kell sok esetben az egész gazdasági mechanizmust felülvizsgálni, megváltoztatni ahhoz, hogy egy üzemben a szocialista elosztás jobbá legyen. Jobbá lösz azáltal, hogy javítjuk a premizálás elvét és fellépünk a megalkuvás, az olcsó népszerűségre való törekvés ellen. Ez gazdasági szervezőmunka és politikai nevelő munka. Most élesebb harcot kell indítanunk a különböző fogyatékosságokkal szemben, melyek a gazdasági vezetés munkájában megvannak. Nagyobb segítségre van szükség, amely magában foglalja a határozottabb^ e yértelmübb, következetesebb partirányitást, amely nem formális n A '**—*—■ ^ ^ ___--J
