Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1962-05-04
, v-Jk; fcájpjfeá..- . ■+&■>•■ - .;*•' »<á*Í45ÍSs V •*' . ' “-~ ■- ....'■• V- ■ . ‘ '. f: . * ■*.».' -1 *ÍU| v I- 9 “ íektiv feltételek megteremtése alapján fokozatosan vezessük át őket a szooialista szektorba Vasipari termelő szövetkezetekbe/. Erre nem csak politikai'"oldalrdl van szükség;, hanenTgazdasági szempontból is, mert a lakosság igényeinek jobb kielégítése jelen időszakban szükségessé teszi. A szövetsági politika elveiből adódik még az a főfeladat is,'hogy a szocializmus épitésének jelenlegi szakaszában, mivel. Véglegesen győzött a szocializmus hazánkban, népgazdaságunk^szilárdan, Mindkét lábával a szocializmus talaján állV lehetőség van a volt ki zsákmányol ékes oszt'ályi'degenek átnevezésére. Továbbá,“hogy Te hét ő gégét "adjunk a szooiai izmus építésébe' valo^bekapcsolódásultra. Pl:“volt gyárosok, nagykereskedők, volt kuTák, - stb. Eszel kaposolatban a~VTI. Párt.kongresszuson Kádár elvtárs azt“mondta, hogy: 11 Megérlelődőbon vannak azokba feltételek,~ amelyek lehetővé teszik,’liögy eloságiTs'uk a voTt^laTsVákmanyol ék ^ gyorsablj' TcrriPe a zkedés'ét a~ t arsádái ombáT^. Kerületünk párt ve sőt Ős egei 1961-ben taggyűlés eken, oso-“ portos beszélgetéseken foglalkoztak a szövetségi politika tartalmának és céljának megm agyar ázásával. Mégis az a tapasztalatunk, hogy a szövetségi "politika tartalma és iránya az egyszerű dolgozók körében nem elég ismert. Jól ismert a Munkás-paraszt szövetség tartalma és célja, még az~ér tel misé ggel való szövetség is, de a kispolgárság fele irányuló szövetség már"kvésbó. A Dohánygyárban volt Olyan pártvezetősőgi tag, aki felvetotte, hogy "a szövetségi politikáról most hall "először1,1 Ugyancsak itt vetette fel egy párttag, hogy " ez uj dolog, mikor fogják a szövetsége - sekkel megkötni a szerződést,7 ki fogja Őzt aláirni". Ennél-a vállalatnán találkoztunk azzal a nézettel is, hogy osak n parasztságot tartják szövetségesnek^ az értelmiséget és a kispolgárságot nem". Van olyan tapasztalat,is, hogy a szövetségi politikát leszűkítik egyes emberekre. A MAV-nál pld, felvetették, hogy "kik tekintendők szövetségeseknek?". A lenfonógyárban a pártvezetőség egyes tagjai és a párttagság egy része felveti, hogy "ez a szöyetségi'politika', az 03ztályhnro stagnálását eredményezte, a párt túllépi a megbodsájtás határát".A Budai~Pamutfonóban tapasztaltuk, hogy hepytelenitik azt, hogy"még jelenleg is vezető állásban vannak olyan meborek, akik a múlt rendszer alatt gyárosok, gyárigazgat ók, mag.asfangu katonatisztek voltak". Esen nézetüket azzal támasztják alá, hogy "a”múlt rendszerben a kommunistákat még fizikai munkára sem alkalmazták, mi meg humánusan bánunk velük", " Éheket a fenti problémákat általában az egyszerű párttagokkal való beszélgetés során tapasztaltuk,“De ezek a dolgozók ugyanakkor egye térte nők a párt politikájával, a párt következetesen lenini vonalával. Tudás u+khc.z mérten támogatják" is minden- 1 ben. Érzik a munkásosztály felelősséget is, mely az elmúlt évek során még szélesedett. Ez megnyilvánul abban, hogy már nem osak szűk egy<5ni“vagy kisr-mühelyi problémák foglalkoztatják őket, fanéin társadalmi problémák is, IIoszászéinak, bírálnak és javaslatokat tesznek, hogy hogyan lehetne előbbre jutni, jobban dolgozni, 26 a. ________________________________'_______________________________________________ —-------------------.—— —r ■--------—— — -■— r n----------r—5- ^ ' ■ — r> ' m■irmrtr.
